Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. február 14. hétfő, tavaszi ülésszak 3. nap (360.) - A nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ZSEBŐK LAJOS (MDF)
157 ZSEBŐK LAJOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! E határozati javaslatnál elég nehéz különválasztani, hogy mi tartozik a részletes vitára, illetve álta lános vitára, és egyetértek Kulin Sándor képviselőtársammal, hogy a nyugdíjemelésre vonatkozó különböző elvi vitákat ne most folytassuk le. Én nem is ilyenben szeretnék részt venni, hanem konkrétan szeretnék hozzászólni a határozati javaslathoz. A határoza ti javaslat azt mondja, hogy az öregségi, rokkantsági teljes nyugdíjat 3000 forint felső határral, 10%kal emeljük meg, illetve a résznyugdíjat, özvegyi nyugdíjat 1800 forintos felső határral és szintén 10%kal emelje meg az Országgyűlés, természetesen ezt úgy értve, hogy a február hónapra járó nyugdíjat és januárra visszamenőleg. Itt meg kell jegyeznem, hogy emlékeim szerint a tavalyi évben is januárra visszamenőleg állapította meg az Országgyűlés a tavaszi nyugdíjemelést. A javaslatban, ami szembetűnő a k orábbiakhoz képest, az az, hogy míg van felső határ és mellette a százalék, illetve elsősorban a százalék és van egy felső határ, addig nincs alsó határ, illetve nincs egy alsó küszöb. Ennek a magyarázatát is hallottuk Surján miniszter úr előterjesztésében . Én azonban úgy gondolom, hogy szükséges egy alsó küszöb. Itt jelzem, hogy Surján miniszter úr titkos reményét részben én hiúsítottam meg, mivel beadtam egy ilyen irányú módosító indítványt. A módosító indítványomnak az a lényege, hogy legyen egy alsó küs zöb. Legyen egy alsó küszöb a teljes nyugdíjnál 800 forint értékben, és legyen egy alsó küszöb az öregségi stb. résznyugdíjnál 500 forintos értékben. A javaslatomnak kétféle vonatkozása van. Az egyik, a gyengébbik vonatkozása az, hogy legyen nevesítve az a minimális összeg, amely nyugdíjemelésként adandó, illetve megkapható. De ennél fontosabb a másik vonatkozása: éspedig az, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak a többinél, tehát a 10%nál jobban, ezt meghaladóan emelkedjenek. Ez a teljes nyugdíjnál a 8000 forin t alatti nyugdíjakat érinti, mert hisz azt mondtam, hogy legalább 800 forint legyen ez a küszöb. Ez a minisztérium adatai szerint körülbelül 120130000 főt érinthet, és költségkihatása nem olyan borzasztó nagy. Ha a résznyugdíjakra gondolok, az érintettek köre ennél jóval alacsonyabb és a költségkihatása is kevesebb, mint a teljes nyugdíjaknál. A javaslatommal szemben vannak ellenvetések, és nézzük előbb ezeket. Nem akarok ebbe se nagyon belebonyolódni. Az egyik ellenvetés az, hogy az é n javaslatom sérti a biztosítási elvet. Úgy gondolom, hogy ez igaz. Elismerem, hogy ez igaz, ez a javaslat egy biztosítási elvet sért, viszont azt hiszem, hogy erősít egy másik elvet, éspedig a szolidaritás elvét. Választókerületemben elég sok nyugdíjassal beszéltem ahhoz, hogy érzékeljem a többségi problémájukat; éspedig azt a problémát, hogy a régen nyugdíjba mentek alacsonyan megállapított nyugdíjának közbenső korrekciója – amit ez az Országgyűlés is végzett – nem volt elegendő. Ezek a régi, legalacsonya bb nyugdíjak még inkább, fokozottabban értéküket vesztették. Egész egyszerűen ilyen alapon mondom azt, hogy ez a szolidaritási elv tapasztalataim alapján fontosabb elv, mint a biztosítási elv, mert a biztosítási elvet a beszélgetések során nekem mint képvi selőnek sokkal kevesebben jelezték sérültnek. Tehát azt gondolom, igaz, hogy sérti a biztosítási elvet ez a javaslat, de igenis szükségesnek tartom a korrekciós rendezést. Szükségesnek tartom hosszabb távon is más, szélesebb megalapozottságú indítványokkal , tehát gondolok itt egy külön korrekciós nyugdíjemelésre. De szükségesnek tartom, hogy amikor a nyugdíjemelésről beszélünk, beszéljünk arról is, hogy az elmaradt nyugdíjak korrigálásra kerüljenek. Miről is van szó? Egész egyszerűen arról van szó, hogy egy alacsony nyugdíjhoz tartozó 10% sokkal kevesebbet ér, mint egy magasabb nyugdíjhoz tartozó 10%. Ez azt jelenti, hogy a kétféle, az alacsony és a magasabb nyugdíj között a különbség a lineáris kulcs alkalmazásával egyre inkább nő. Vagyis a magas nyugdíjak még inkább felértékelődnek az alacsonyakhoz képest, vagy fordítva, az alacsony nyugdíjak egyre inkább leértékelődnek, ha csak a lineáris elvet alkalmazzuk a magas nyugdíjakhoz képest. Javaslatommal ezen kívánok segíteni.
