Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 6. szerda, tavaszi ülésszak 20. nap (377.) - Budapest főváros közigazatási területéről és kerületi beosztásáról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1432 NagyBudapest létrehozása egyértelműen politikai döntés volt, amit a még hatályban lévő 1949. évi törvény preambuluma is megfogalmaz a következőképpen: "A nagytőkések és földbirtokosok népellenes államhatalma évtizedeken keresztül gátolta a Budapesttel szomszédos, főleg munkáslakta településeknek a fővárossal történő egyesülését. A múlt reakciós rendszere ezzel is megakadályozni törekedett az ország központjában, a főváros önkormányzatában a munkásosztály politikai befolyásának érvényesülését ." Az 1949. évi XXVI. törvénynek azonban nemcsak ez az idézett része, hanem az egész preambuluma, bevezetője ellentétes jogállami felfogásunkkal, ezért annak hatályon kívül helyezése indokolt. Ezzel egyidejűleg a jelenlegivel azonos módon meg kell határozn i a főváros közigazgatási területét. Soroksárt ugyanakkor nemcsak a fővároshoz csatolták, hanem Pesterzsébettel egyesítették és együtt nyilvánították a főváros XX. kerületévé. Ennek az egyesítésnek a megszüntetését kezdeményezték most a soroksáriak. NagyB udapest kialakításakor a csatolt városoknak és községeknek kiemelt fejlesztést, fővárosi színvonalat ígértek. Mint sok más ígéretet, ezt sem tartották meg. Éppen Soroksár példája igazolja, nemhogy fejlesztették, inkább visszafejlesztették. A négy évtized a latt Soroksáron nem építettek városi színvonalú intézményt. Elkezdték egy szakorvosi rendelőintézet építését, de csak körzeti orvosi rendelő lett belőle. Ezt olyan áron tették, ami fájó pontja a soroksáriaknak: megszüntették a főváros első és egyik legszín vonalasabb zenei tagozatú általános iskoláját. Az elhanyagoltságot mutatja, hogy Soroksár infrastruktúrája több területen még a községi színvonalat sem éri el. Ennek okozója természetesen nem Pestszenterzsébet volt, hanem a centralizáció, a Fővárosi Tanács fejlesztési politikája és gyakorlata. Miután a soroksári kezdeményezés minden törvényi feltételnek megfelel, a Kormány támogatja Soroksár önálló fővárosi kerületté szervezését, és az 1950. évi egyesítés megszüntetésével az 50. évi közigazgatási határoknak megfelelően. A soroksáriak nem kívánnak ugyanis elszakadni a fővárostól, jól tudják, a szolgáltatások ezer szála köti Soroksárt a fővároshoz és Pesterzsébethez is. Kezdeményezésük arra irányul, hogy a soroksári ügyeket a soroksáriak maguk dönthessék el. A z előkészítés menetében többször kifejezték, hogy természetesen szorosan együtt kívánnak működni Pestszenterzsébettel, a XX. kerületi önkormányzat pedig a soroksári ügyfélszolgálat fejlesztésével fokozatosan megteremti a feltételeket ahhoz, hogy kialakítha tó legyen a soroksári önálló polgármesteri hivatal. E szándékok, törekvések kölcsönös kifejezése a leendő két kerület jó együttműködésének biztosítéka lehet. Az új fővárosi kerület megszervezése célszerűen az önkormányzati választásokkal egyidejűleg történ het, de már most szükség van az Országgyűlés döntésére annak érdekében, hogy az új kerületi tagozódásnak megfelelően történhessék az önkormányzati választások előkészítése. Az új kerület szervezése természetesen átmeneti szabályokat igényel, amelyeket a ja vaslat szintén tartalmaz. Az átszervezés, az ügyek átadása és átvétele külön ellenőrzést és segítést tesz szükségessé. Ezért a fővárosi köztársasági megbízott kötelességévé indokolt tenni, hogy a szakmai segítséget megadja, ilyen módon segítse elő az ügyek intézésének folyamatosságát. A fentiek alapján tisztelettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy döntésével segítse elő, hogy a soroksáriak kívánsága, akarata a törvény útján valóra váljék. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Felhívom szíves figyelmüket, hogy bizottsági ülést legfeljebb az ebédszünetben, tehát 13 óra után, 13 és 14 óra között lehet tartani, mert folyamatosan határozatot kellene hoznunk. Már most időt veszítünk, úgyhogy kérem , ha a bizottságok üléseznek – mert úgy
