Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A biogiliszta-tenyésztés és a biohumusz-termesztés károsultjai adósságállományának elengedéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BERECZKI VILMOS (független)
1417 A biogilisztatenyésztés és a biohumusztermesztés ká rosultjai adósságállományának elengedéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Utolsó tárgysorozati pontunk következik. Soron következik a biogilisztatenyésztés és a biohumusztermesztés károsult jai adósságállománya elengedéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája. Bereczki Vilmos független képviselő úr önálló indítványát új változatban 15396os számon kapták kézhez. Most megadom a szót Bereczki Vilmos képviselő úrnak. Bereczki Vilmos (független) a napirendi pont előadója BERECZKI VILMOS (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! Nem kívánom ebben a késői órában részletesen elmondani újból az egész biohumuszügyet, nagyon röviden szeretném indokolni elsősorban az új vál tozatot. Annál is inkább, mert a bizottsági viták során egy olyan körülmény merült fel, ami szükségessé teszi, hogy bővebben indokoljam. Az új változat lényege – mint ahogy a Ház előtt fekszik – , hogy tág teret ad a Kormánynak arra, hogy ezt az ügyet rende zze. Az első pontjában nem beszél adósságelengedésről, hanem olyan intézkedések megtételére kéri fel a Kormányt – hatás- és jogkörében – , hogy ne kelljen ezt az adósságállományt az adósoknak megfizetni. Ez egész más, mint az adósságelengedés, hiszen a Korm ánynak többféle vonatkozásban van lehetősége lépni, mint tulajdonos, mint alapítványba pénzt adó, vagy pedig hatáskörében is, tehát a költségvetés terhére is, amit a költségvetési bizottság nem nagyon szeret. El kell mondjam azt is, hogy határozati javasla tom második pontja úgy szól, hogy a Kormány vizsgálja meg jogelődjének, tehát az előző kormánynak a felelősségét a kialakult helyzetért. Mit értek ez alatt? Itt országszerte ismert, 40000 családot érintő ügyről volt szó, ahol tudomásom szerint nem szerezté k be a Földművelésügyi Minisztériumból az akkor szükséges engedélyeket; hatósági engedélyt, állategészségügyi engedélyeket, valamint nem szerezték be a közegészségügyi felügyeletről szóló akkori rendelet szerint az úgynevezett Köjálengedélyeket a termelé s megkezdése és a forgalomba hozatal előtt, amit a törvények előírtak. Ez a körülmény, hogy a felügyeleti és ellenőrző jogkorüket ezek a minisztériumok az akkori törvények szerint nem tartották be, olyan helyzetet hoztak létre, ami felteszi a kérdést, hogy felelőse a magyar állam mint károkozó a felügyeleti kötelezettség elmulasztása miatt. Tehát ezt a kérdést és ennek a vizsgálatát is a Kormányra bízza a határozati javaslat azzal, hogy amenynyiben ez megállapítható – és véleményem szerint megállapítható – , akkor a Kormány a megfelelő törvények szerint nyújtson kárpótlást azoknak, akik ebben károsodtak. A harmadik pont a legfőbb ügyész felé tesz fel egy kérdést nagyon szerényen, azt, hogy a Legfőbb Ügyészség számoljon már be a magyar Parlamentnek arról, hog y milyen vizsgálatokat végzett ebben az ügyben, hiszen itt arról van szó, hogy amikor ezt a gyártást vagy termelést elkezdték, akkor ennek a cikknek nem volt szabványa. Amint említettem, a hatósági engedélyek nem voltak meg, tehát ennek a cikknek az esetle ges forgalomba hozatala a járványveszélyre vonatkozó büntetőjogi paragrafus megsértését jelentette volna. Amennyiben nem is akarták forgalomba hozni, akkor pedig a csalás bűntettét meríti ki. Tehát úgy vélem, hogy olyan joghelyek vannak, amelyek között nin cs rés, nincs joghézag, és úgy vélem, hogy a legfőbb ügyész jelentésén túlmenően egy új tényfeltáró vizsgálatot kell végezni,
