Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A bírósági végrehajtásról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - A polgári perrendtartás kiegészítéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (Agrárszövetség) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (Agrárszövetség) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (Agrárszövetség) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSÉPE BÉLA, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője:
1413 A közgyűlés összehívása mindenütt a világon és minden szervezetben tagsági jog. Így azzal tagsági viszonyban nem állókat f elruházni a szövetkezeti önállóság sérelmével jár. A törvényjavaslatban írt üzletrészarányos szavazási kötelezettség sérti a szövetkezés nemzetközileg elfogadott alapelvét, az egy tag – egy szavazat elvét, és diszkriminatív azokkal az ipari és fogyasztási szférában működő szövetkezetekkel szemben, amelyeknél az üzletrész jogintézménye hasonlóan jött létre, és teljesen azonosan működik. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Képviselő asszony, egy pillanatra félbeszakítom. Ezek az érvek összefüggenek valamilyen módosító j avaslattal? VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (Agrárszövetség) Igen. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Mert arra kérem, akkor hivatkozzon, mert így nem nagyon érthető, hogy… VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (Agrárszövetség) De összefüggnek. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Összefüggnek. Jó, kösz önöm. VARGÁNÉ PIROS ILDIKÓ (Agrárszövetség) Igen. Az az egyetlen különbség, ami a külső üzletrésztulajdonosok számában van, hogy tudniillik míg a fogyasztási szövetkezeteknél 21000, az ipari szövetkezeteknél 76000, addig a mezőgazdasági szö vetkezeteknél 500000 külső üzletrésztulajdonost hozott létre egy át nem gondolt jogalkotás. Nem elegendő ok arra, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrésztulajdonosoknak nagyobb jogosultságokat juttasson a törvény, mint az ipari vagy a fogyasztási szö vetkezetek külső üzletrésztulajdonosainak. Ez már önmagában elegendő az alkotmányellenes diszkrimináció megállapításához. Ami pedig a település szerinti szétválást, illetve a gazdasági társasággá alakulást illeti, ezt nem is a saját szavaimmal, hanem egy, általam nagyon tisztelt koalíciós képviselőtársam szavaival minősíteném: itt az úgynevezett rejtett kiválás intézményét és lehetőségét fogalmazták meg. Tisztelt képviselőtársaim! A törvényjavaslat szinte minden paragrafusában tetten érhető pártpolitikai i ndíttatások miatt ismételten hangsúlyozni kívánom a következőket: Az Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy az alkotmányos védelem olyan szövetkezetekre vonatkozik, amelyek az alapítás körülményeitől függetlenül önkéntes társulás alapján állnak fenn . Annak eldöntésére, hogy a szövetkezet önkéntes társulás alapján álle fenn, a szövetkezet közgyűlése az illetékes – mondja az Alkotmánybíróság. A szövetkezeti tagság ebben a kérdésben 1992 őszén és telén szavazott, és 95%uk szavazatával azt nyilvánított a ki, hogy a szövetkezet önkéntes társulás. Miként az Alkotmánybíróság, akként mi is tartsuk tiszteletben a tagoknak ezt a döntését, és ajánlom csatlakozó módosító indítványaikat figyelmükbe. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Soron kívül Csépe Béla képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezetője következik. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA, a KDNP képviselőcsoportjának vezetője: Elnök Ú r! Tisztelt jelen lévő Képviselőtársaim! A késői időpont ellenére kénytelen vagyok észrevételt tenni az eljárással kapcsolatban, éspedig konkrétan a következők miatt:
