Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A hadigondozásról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ LUKÁCS (MIÉP)
1403 megkérdőjelezik azt is – és sajnos, ez a költségvetési bizottságban hangzott el – , hogy egyáltalán kényszermunkások voltake a nyugati hadifogságban. (Dr. Zsiros Géza: Önkéntesek!) Sajnálatos módon úgy tűnik, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem részesült történelemórában – és attól tartok, hogy már nem is fog, tekintettel arra, hogy a centi, amit elkezdtek vágni, lassan elfogy. (20.40) Miért volt ez az egy éve tar tó kötéltánc, de inkább vesszőfutás, ami ezt a szerencsétlen törvénytervezetet kísérte? Nagyon szeretném, ha erre választ adna a honvédelmi miniszter úr, tekintettel arra, hogy például a nyugati hadifoglyok országos találkozóján személyesen ígéretet tett a rra vonatkozóan, hogy ők is kárpótlásban fognak részesülni. És tekintettel arra is, hogy e törvény részét képezi az is, hogy abban az esetben, ha valaki hősi halált halt a különböző frontokon, – természetesen beleértjük az 1956ban hősi halált haltakat is, azok özvegyeit és árváit is – , a törvénytervezetünk szerint úgy tekintettük, mintha négy év hadifogságban lett volna. Való igaz tehát, hogy kárpótlási jeggyel képzeltük el az ő káruk pótlását, vagyis ebben az esetben négy év hadifogságnak megfelelő kárpót lási jegyben részesítettük volna a túlélőket; több árva és özvegy esetén arányosan osztották volna el egymás között a kárpótlási jegyeket. Ha viszont valaki 100%os hadirokkantságban szenved, abban az esetben ő kapta volna meg a négy évnek megfelelő hadifo gságért járó kárpótlásijegytömeget. Nagyon sajnáljuk, hogy ma, bár lóhalálában üzentek a Kormány képviselőjéért meg értem is, és az alkományügyi bizottságban négy óra hosszat eltöltöttünk, újra csak határozatképtelenné tették az alkotmányügyi bizottságot. Tehát még mindig nem folyt le a bizottsági vitája ennek a több mint egyéves törvénytervezetnek! Mitől vált most ilyen sürgőssé, hogy szinte már a 25. óra kezdetén be kellett nyújtani ezt a kérdést, amit már az első pillanatban, 1990ben el kellett volna r endezni? Sőt, az lett volna a legjobb, ha nem kellett volna közel 45 évet várni, hogy erre újra sort kerítsünk. Erre is természetesen magyarázatot kérünk és várunk a honvédelmi miniszter úrtól. Ez a törvénytervezet természetesen nagyon is szükséges, mindaz okkal a korrekciókkal, amit itt már képviselőtársaim elmondtak – ezt már megismételni nem akarom – , főképpen az előre mutató, az esetleges jövőbeni, de reméljük, soha be nem következő ellenségeskedések kárvallottjai ellátását illetően. Viszont nem tekinthe tünk el attól, mivel a múlt sérelmeit mindenki esetében kárpótlással intéztük el, ez a kárpótlás ki kell, hogy terjedjen a legelesettebbekre, a hadiözvegyekre, a hadirokkantakra, illetve a hadiárvákra is, annak megfelelően, ahogy már egy évvel ezelőtt önál ló indítványban ezt kezdeményeztem. Nagyon bízom benne, hogy a hátralévő két napban mind a Honvédelmi Minisztérium és tisztelt miniszter úr, mind pedig a Kormány és a bizottsági tisztségviselők megtesznek mindent ennek a törvénynek az érdekében, tekintette l arra, hogy a két törvény, az általam kezdeményezett kárpótlási törvény, illetve a Kormány által előterjesztett, a hadigondozottakról szóló törvény bizonyos korrekcióval egymás mellett is megáll, egymást kölcsönösen kiegészíti. És én bízom benne, hogy a h átralévő két nap elegendő lesz arra, hogy elvégezzük, amit négy év alatt nem végeztünk el. A Magyar Igazság és Élet Pártja nevében ilyen feltételek és ilyen korrekciók mellett a törvénytervezetet támogatjuk. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornb ach Alajos) : Köszönöm szépen. Engedjen meg egy kérdést, képviselő úr! Bírálat tárgyává tette a távol lévő házelnök eljárását. Kérdezem: az ön kárpótlási javaslatát az Országgyűlés napirendre tűztee? (Szabó Lukács: Igen, elnök úr!) A napirendre tűzés kapcs án ön kérte a bizottságnak való kiadást? SZABÓ LUKÁCS (MIÉP) Már ne haragudjon, nem nekem kell kérni! A Házszabály írja elő, hogy milyen módon kell a Ház elnökének rendelkezni, és milyen esetben kell kiadni a költségvetési bizottságnak! A Házszabály írja elő!
