Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A hadigondozásról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZILI SÁNDOR (MSZP)
1395 Tisztelt Országgyűlés! A szocialista frakció, s magam is örömmel üdvözöltem, hogy a magyar Országgyűlés a hadigondozásra szorulók sérelmeit kívánja orvosolni. A benyújtott törvényjavaslatot támogatjuk, támogatni kívánjuk a hadigondozásról szóló törvényjavaslat megszületését. És elítéljük azt a politikai indíttatású döntést, amely 1948ban megvonta a hadirokkantaktól, hadiözvegyektől és hadiárváktól a támogatást. Az a döntés embertelen és igazságtalan volt, hisz a katonák nem jókedvükben mentek a frontra harcolni. A hátramaradott családtagjaik pedig még annyira sem voltak felelősek balsorsukért. De ki kell fejeznem aggályomat a törvényjavaslat benyújtásának időzítésére vonatkozólag. Választások elő tt vagyunk és sajnos nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy a tárgyalás alatt álló törvénytervezet része a május 8i hangulati előkészítésnek. Így nézve úgy tűnik, hogy a jóságos Kormány az utolsó percben még gondoskodni kíván a hadirokkantakról, had iözvegyekről és a volt hadiárvákról is. Annál is inkább foglalkoztat ez a gondolat, mert már 1990ben kiderült, hogy egyes kormánypárti politikusoknak sajátos véleménye van a II. világháború történetéről és abban hazánk szerepvállalásáról. Időnként úgy tűn t, hogy ez a felfogás hivatalos véleménynek is tekinthető. Így tehát – amint arra már felszólalásom elején is utaltam – nagyon különös, hogy miért pont most jut eszébe a Kormánynak a háború áldozatainak kárpótlása. Miért voltak fontosabbak a legkülönfélébb tulajdoni sérelmek, mint a háborús emberveszteségek, egészségkárosodások? Miért kellett várni arra, hogy a jogosultak köre tovább szűküljön a természet törvényei szerint? Tisztelt Országgyűlés! Miközben örülnie kéne az embernek, hogy végre rendeződik a ha digondozottak helyzete is, aközben meg kell állapítani, hogy a rendezés, sajnos, nem teljes körű. Sok esetben visszalépést jelent, illetve szűkíti az eddig biztosított ellátást. Így, bár eleget tesz bizonyos elvárásoknak, mégsem lesznek teljes egészében el égedettek azok, akiknek érdekében történik a törvény meghozatala. Kirekeszti azokat a hadirokkantakat, hadiözvegyeket, akiknek jogosultságát valami oknál fogva csak 1949. január 1je után állapították meg. A törvényjavaslat kidogozói bizonyára nem gondoltá k át anak a számtalan hadiözvegynek a sorsát, akik sok esetben több gyereket nevelve tengődtek és várták vissza a családfőt, bizakodva, hogy valamelyik hadifogolytáborból hazajön, hisz a hivatalos értesítés csak úgy szól, hogy ekkor és ekkor eltűnt. Mi ind okolja 1949. január 1jét kritikus időpontként meghatározni? Ugyanis ha akkor nem vonják meg a hadigondozottak ellátását, az előbb elmondottak alapján minden bizonnyal tovább bővült volna az ellátottak köre. Továbbá joggal vetődik fel a kérdés, hogy vajon miért nem jár egyösszegű térítés a határainkon túl élő és a Magyar Királyi Honvédségben szolgálatteljesítés közben sérült vagy károsult volt magyar állampolgároknak? Ha valamikor jogos volt 15 millió magyar állampolgár érdekeire hivatkozni, akkor az valóba n most jogos, hisz a II. világháború magyar hadseregében nemcsak a mai határainkon belül élő állampolgárok voltak kénytelenek harcolni egy eleve veszett ügyért. És talán legfőbb hibája a törvényjavaslatnak, hogy csak a múltba néz. Nem rendezi egy esetleges háború utáni károsultak helyzetét. Ezt akkor is el kell mondanom, ha feltehetően a törvénytervezet szerkesztői arra gondoltak, hogy elég a honvédelmi törvény által biztosított rendelkezéseket hadi események kapcsán is alkalmazni. Tisztelt Ház! A Szocialis ta Párt parlamenti frakciója a bizottsági jelentésekben foglaltakkal együtt, elsősorban a hadigondozottak érdekvédelmi szövetségei kérésének eleget téve, a hiányosságok ellenére is támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Teszi ezt abban a reményben, hogy az új parlament még időben visszatér azt egyre csökkenő hadigondozottak számára oly fontos kérdés teljes körű rendezésére. S megszavazzuk a törvényjavaslatot abban a szomorú tudatban, hogy a háborúban megrokkant egészséget, testi épséget, a férj vagy édesa pa elvesztését pénzzel nem lehet orvosolni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
