Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. április 5. kedd, tavaszi ülésszak 19. nap (376.) - A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FÁKLYA CSABA, DR. (SZDSZ)
1386 Bízik abban, hogy a törvén yjavaslat elfogadása hosszú távra megszabja a gyógyszerellátás fejlődésének irányát, a hazai gyógyszerésztársadalmat hozzásegíti ahhoz, hogy rövid időn belül megteremtsék azt a gyógyszerellátási színvonalat, amely igazodik az európai követelményekhez; esé lyt ad számukra polgári létük alapjainak megteremtéséhez és kiteljesítéséhez. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Következik Fáklya Csaba képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Fáklya Csaba (SZDSZ) FÁ KLYA CSABA, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gyógyszertárak létesítéséről és működésük egyes szabályairól szóló törvénynek két elvárást kell egyidejűleg teljesítenie: az első a lakosság jó színvonalú gyógyszerellátása, a második a gyógyszeré szek stabil egzisztenciájának megteremtése. Maga a törvény két alapelven épül fel: az egyik az, hogy a gyógyszertár egészségügyi intézmény, a másik pedig a gyógyszertárak személyi jogon való működtetése. Az egészségügyi intézmény jellegéből adódóan olyan s ajátosságai léteznek, amelyek eltérnek a szokványos árukereskedelemben megszokott viszonyoktól. Az első mindjárt az a körülmény, hogy nem kívánatos érvényre juttatni a keresletkínálat szabadpiacon megszokott szabályozó szerepét, azaz a forgalom – és ezzel a haszon – növelése egyáltalán nem közérdek, hanem szerencsésebb volna a magyar lakosság közismert gyógyszertúlfogyasztását mérsékelni. Említhetnénk még más dolgokat is: például a gyógyszertár működési körében ismeretlen fogalom a leárazás, a szavatossági idő utáni eladás vagy a szezon végi kiárusítás; különleges szakmai követelmény a pontosság: itt nincs olyan kérdés, hogy "lehete 20 dekával több?". Összefoglalva: az egészségügyi intézmény jellegből adódóan a szokványos piaci helyzettől eltérő érdekeltsé gi viszonyok, ellenőrzési megoldások és garanciák kell hogy érvényesüljenek. A következő gondolat a személyi jog kérdése. Ennek elfogadása sokak számára nem könnyű, mert jelenleg nehezen illeszthető a magyar jogrendszerbe, jóllehet hosszú múltra tekint vis sza, és a nyugati jogrendszerben bevett gyakorlat. Azt mondhatjuk, hogy a gyógyszertárak személyi jogon való működtetése egy olyan szakmai sajátosság, amelyhez a gyógyszerésztársadalom ragaszkodik, és amely jól szolgálja a bevezetőben említett kettős célt . A gyógyszerészek nagyon várják ezt a törvényt, mert tudnunk kell, hogy eddig egy joghézagos helyzet állott fenn, nem kevés zűrzavart idézve elő – korábban több interpellációt intéztem a népjóléti miniszter úrhoz, sürgetve a helyzet rendezését. A megfelel ő törvényi háttér hiánya miatt sokszor csak a tiszti főgyógyszerészek rátermettségén múlt, hogy helyrehozhatatlan károk nem keletkeztek a gyógyszertáralapítás terén. Nem lehet hallgatni arról a huzavonáról, ami ezen törvénytervezet körül zajlott. Kezdem a zzal, hogy a Gyógyszerész Kamara mint egyesület elkészítette a törvény tervezetét már 1991ben. A kormány lényegében azóta húztanyúzta, egészen a ciklus végéig, hogy akkor aztán – rendkívüli eljárásban, alapos megvitatás nélkül, az élet kényszerítő sürget ése hatására – a Parlamenttel elfogadtassa. Tudnunk kell, hogy e törvény hiánya egyben gyógyszertárak privatizációját is akadályozta. Az érdekütközések ezen a területen elkerülhetetlenek az önkormányzatok és a kormány között. Hogy ennek köszönhetőe a négy év langyos tespedés utáni hirtelen sietség, azt kiki döntse el saját maga. Mindenesetre félő, hogy az önkormányzatok alkotmányossági kifogást emelnek az eljárás ellen, mert nem élhettek véleményezési jogukkal: még a benyújtott javaslatot sem kapták meg í rásban véleményezésre. Ez a tény pedig ütközik az önkormányzatokról szóló törvénnyel. A problémát kétféleképpen is lehet kezelni: vagy az önkormányzati törvény előírásainak megfelelően, az egészségügyi ellátási kötelezettséget megtartva, az önkormányzatok szerepet és jogosultságokat kapnak a gyógyszertárak működtetése terén, vagy pedig az önkormányzatokat mentesíteni kell ezen kötelezettség alól.
