Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel-biztosító Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - URBÁN LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ)
1208 Hazánk az ilyen intézkedések alkalmazásában a megfigyelések szerint nagyon le van maradva. A nemzetközi pénzügyi alap felmérése szerint az államok egyre fokozzák az exportfinanszírozás eszköztárát, holott az arány már a 8 0as években is jelentős volt. Például az Egyesült Államokban az export 20%a, Angliában és Franciaországban 35%a, Japánban közel 40%a teljesült állami garanciavállalással, illetve szubvencionált hitelekkel. A törvénytervezetben javasolt ezen arányoknak egyelőre csak kicsiny hányadát teszik hazánkban majd lehetővé ezek a törvények. A törvénytervezethez mi nem nyújtunk be módosító javaslatot, viszont a végrehajtást illetően kívánunk megjegyzést tenni. Az a véleményünk, hogy az új intézmények működésének kö zgazdasági feltételeit a kormányzatnak a végrehajtás során javítania kell. Vonatkozik ez az alaptőkére és a garanciavállalás elérhető mértékére. Az Exportgarancia Rt.nek a jelenlegi 2 milliárd Ftos alaptőkéje biztosítja ugyan a két intézmény felállításáh oz a tőkeminimumot, de a hatásos működéshez a későbbiekben ez bizony kevés lesz. Különösen az ExIm Banknál lesz ez majd korlátozó tényező. Félő, hogy ha a költségvetés éves kereteit nem lehet majd tágítani erre a célra, a bank szolgáltatásai olyan drágává válnak a vállalatok számára, ami majd korlátozza azok igénybevételét. Számítások szerint az indulás időszakában várható export 7%át fedezik le a társaságok szolgáltatásai, ami bizony csak szerény mértékben ösztönzi majd a fejlődő országokba és a volt szo cialista régióba irányuló exportot. A közgazdasági feltételeket tehát javítani kell. Szembetűnő, hogy a tervezet készítői a szervezeti, irányítási kérdésekben arra helyezik a hangsúlyt, hogy az eltérő tárcaszempontok közös nevezőre kerüljenek az igazgatósá gokban, a felügyelőbizottságokban. Ez rendben is van, de ebből a szempontból túlbiztosított ez a törvénytervezet. A későbbiekben elengedő lenne, ha a Kormány irányelveit és a felügyelőbizottsági tevékenységet – tehát ezt a kettőt – alapoznák a tárcaközi ko operációra, a részvénytársaságok operatív vezetésében, vagyis az igazgatóságokban inkább szakértői felelősséget érvényesítenének. Az előkészítés során világossá vált, hogy jogharmonizálás szempontjából a két külön szervezet működése lehet a jobb megoldás. Viszont azért nem kérdőjeleződött meg az, hogy a gazdasági hatékonyság szempontjából az egységes szervezet az előnyösebb! Ezt a mostani javasolt megoldást, a két különálló szervezetet elfogadjuk abban a felfogásban, hogy azt a gyakorlat próbájának kell alá vetni, nem feltétlenül távlati megoldásnak felfogni. A tervezet elfogadása mellett szavazunk tehát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek, az Egyesült Kisgazdapárt frakciójától nem kérdeztem, hogy állítana ke szónokot; jelzés nem volt. (Bejczy Sándor: Nem.) Nem. Köszönöm szépen. A vitát elnapolom, holnap délelőtt… (Dr. Urbán László: Öt percet kérnék!) Öt perc, az egy kicsit sok. Háromnegyedkor be kellene fejeznünk, mert még van államtitkári összefoglaló is. (Dr. Becker Pál: Ha Urbán úr lemond róla, én is lemondok.) Megadom a szót Urbán László úrnak, a FIDESZ képviselőcsoportja szónokának. Kérem, amennyire lehet tömöríteni a mondanivalót. Felszólaló: Dr. Urbán László (FIDESZ) URBÁN LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Igyekszem összefogott lenni. Ugyanis arról van szó, hogy természetesen mi is egyetértünk azzal, hogy kell valamilyen specializált intézményi formája annak, hogy az exportot támogassuk, hiszen valójában ez az intézmény burkolt exporttámogatást nyújt, ami GATTkonform megoldás – tehát ilyesmire szükség van. Azonban van itt egy alapvető dilemma egy ilyen szervezet létrehozásánál, éppen amiatt, mert puha költségvetési pénzekkel különféle módon
