Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Az árutőzsdéről és a tőzsdei határidős ügyletekről szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - URBÁN LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ)
1203 Megadom a szót Urbán László képviselő úrnak, a FID ESZ képviselőcsoportja szónokának. Felszólaló: Dr. Urbán László (FIDESZ) URBÁN LÁSZLÓ, DR. (FIDESZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tiszelt Képviselőtársaim! Az árutőzsde nyilván hasznos és fontos, ebben nincs vita közöttünk. És hogy a határidős ügyletek menny ire fontosak, az éppen annak kapcsán is kiderülhet most, hogy Szalay Gábor képviselőtársunk a villamosenergiatörvényről szóló vitában a hozzászólásában is azt említette: a villamos energia mint termék tőzsdei cikk, és ily módon annak az ára napról napra v áltozik. Hát éppen a határidős ügyletek azok, amelyek garantálhatják egy fejlett tőzsdén, hogy hosszabb időre előre is lehessen stabilizálni az árakat ilyen előre kötött üzletekkel. Itt a hazai árutőzsde ezen a területen még nem tart, de éppen az energiasz ekció felállítása érdekében – amely elsősorban az olajügyletek beindítását célozza – , ez az, ami miatt az én információim szerint végül is szükségessé vált, annak ellenére, hogy nem sikerült egységes szabályba foglalni az értéktőzsde és az árutőzsde működé sét, mégis célszerűnek látszott minél hamarabb elfogadni erre egy jogi szabályozást. Ez a kompromisszum megszületett, és ahogy Katona Béla is említette, a kompromisszumnak az volt a következménye, hogy az árutőzsdére vonatkozó szabályozás egy része az érté ktőzsdére vonatkozó szabályok módosítását is eredményezte, tehát itt most a módosító javaslatok eredményeképpen a kompromisszum során lehetőség lesz arra, hogy az értéktőzsde is korlátozhassa tagjainak a létszámát, ott is szabályozva legyen a devizaügylet. Ezek olyan elfogadható kompromisszumot jelentenek, amelyekkel a FIDESZ is egyet tud érteni. Egyetlen terület van ezen törvényhez kapcsolódóan, amellyel kapcsolatban bennünk bizonytalanság maradt, és a kialakult szabályozás számunkra nem teljesen megnyugta tó. Ez pedig az elszámolóházaknak az ügye. Paradox módon, illetve az előterjesztés szeszélye folytán egy része, a tőzsdei elszámolóház ebben a törvényben van szabályozva, azonban a központi elszámolóházakra vonatkozó és általában az elszámolóházakra vonat kozó szabályozás majd az ez után sorra kerülő, az ExIm Bank és az Exportgarancia Részvénytársaságról szóló törvény mögé lett betéve, mert akkor még úgy nézett ki, hogy az a törvényjavaslat talán hamarabb elfogadásra kerül. Abból a gondolatból kiindulva, hogy azért szükséges az árutőzsdének a szabályozását minél hamarabb megejteni, mert Budapestnek a térség pénzügyi központjává kellene válnia, és ehhez hozzátartozik az is, hogy az árutőzsdei ügyeletek a térségben fontos szerepet játszanak. A mi megítélésün k szerint nem biztos, hogy az szolgálja jól a célt, hogyha mindjárt általában szabályozunk elszámolóházakat, illetve külön tőzsdei elszámolóházat intézményesítünk, ahogyan ez a törvényjavaslat teszi. (12.20) És közben tudjuk azt, hogy fejlett országokban – a mienknél nagyobb gazdaságú országokban is – vagy egyetlen elszámolóház működik, vagy pedig ha több, akkor törekvések vannak arra, hogy ezt egységesítsük. Igaz, hogy az Amerikai Egyesült Államokban több működik, de nem biztos, hogy Magyarország mérete, g azdasága és a tőzsdei tapasztalat ezt indokolná. Hogyha arról van szó, hogy a térség pénzügyi központja akarunk lenni, és ezért megbízható elszámolási rendszert kell kialakítani, akkor nem biztos, hogy az a célszerű, hogyha a tőzsdék maguk hoznak létre els zámolóházakat, és aztán külön intézményesítünk elszámolóházakat, hanem kezdetben talán igaz az az elv, amit az előbb Katona Béla is mondott: egy fejlődő piac szabályozásánál előbb talán azt kellene kontrollálni – vagy azt kellene biztosítani; valóban, Beck er Pál is említette, hogy ez egy bizalmi intézmény, és nagy fontosságúak a garanciális szabályok, nagy fontosságú a felügyelet. Talán egyetlen elszámolóház is biztosítani tudta volna kezdetben, és bejegyzés alatt áll – vagy elő van terjesztve – a Központi Elszámolóház és Értéktár Részvénytársaság megalapítása, amelyben a két tőzsde és a Nemzeti Bank közös tulajdonosok.