Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Az árutőzsdéről és a tőzsdei határidős ügyletekről szóló törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BAKÓ LAJOS (MDF)
1198 Melyek azok a legfontosabb gondok, amelyeket a bizottságna k kezelni kellett, és amelyekre vonatkozólag lényegét tekintve együttes véleményt tudott megfogalmazni? A tőzsde, s ezen belül az árutőzsde, valóban a piacgazdaság egy fontos intézménye, és valóban igaz az, hogy Magyarországon másfél száz éve működnek ilye n intézmények. Ennek tapasztalatai vannak. A baj azonban az, hogy ez a hosszú tradíció megszakadt, és a mai életben, annak ellenére, hogy már négy éve működik az országban tőzsde, az új tradíciós gyökerek még nagyon gyöngék. Ennek következtében a törvényne k egy olyan bonyolult üzleti tevékenységet kell szabályoznia, amely azonban csak akkor tud sikeresen működni, ha maga az intézmény védi magát, ha a tőzsdei tevékenység etikáját a tőzsdén működő intézmények vállalják és képviselik, és a pontatlanságokat, a megbízóval szembeni szabálytalanságot nemcsak a törvény, hanem a tőzsdén részt vevő vállalkozók együttese ítéli el. Miért mondom ezt? Azért, mert általában is igaz, és különösen egy bevezetés alatt álló intézménynél, hogy a törvény nem tud úgy szabályozni, hogy minden pontatlanságot, minden etikátlanságot pontosan szankcionál. Megfelelően csak az üzletemberek együttese, a tőzsdén működő vállalatok közössége tudja ezt a munkát elvégezni. A törvénynek ehhez kereteket kell nyújtani. Akkor azonban, amikor ezek a tradíciók még gyöngék, természetesen a törvény feladata nagyobb. És ezért gondoskodnunk kellett arról, hogy az ilyen típusú ellenőrző szerepek, pontos feladatmeghatározó szerepek és szankcionálási lehetőségek kérdésében tisztítsunk az előterjesztésen. A másik problematikus kérdés az volt, hogy nemcsak árutőzsde, hanem értéktőzsde is működik az országban, és minden bizonnyal szerencsésebb lett volna, ha ezt a két intézményrendszert a törvény együttesen szabályozza. Ez azonban – különböző technikai okok mia tt, az idő rövidségét is figyelembe véve – nem volt lehetséges, ezért elfogadtuk azt, hogy az értéktőzsde már korábbi szabályozása után ma nem egy együttes érték- és árutőzsdei szabályozásra kerül sor, hanem az árutőzsdét önállóan szabályozza. De meg kelle tt találni a munkamegosztást a két intézmény között, ami biztos, hogy kedvezőbben alakult volna, és a piaci lehetőségekhez, a gazdasági változásokhoz könnyebben alkalmazkodó intézményrendszerré alakult volna át, ha nem különkülön történik az áru- és érték tőzsde szabályozása. Mindezekben a kérdésekben, úgy gondolom, hogy alapjában véve egy elfogadható javaslatot dolgoztunk ki, és ehhez kérem az igen tisztelt Ház, képviselőtársaim szavazataiban megnyilvánuló támogatását. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyá s) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselőcsoportok álláspontját egyegy képviselő kifejtheti. Megadom a szót Bakó Lajos képviselő úrnak, aki a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében szól. Felszólaló: Bakó Lajos (MDF) BAKÓ LAJOS (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Kedves Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az árutőzsdéről szóló törvénytervezet, amelyet 15519es számon terjesztett be a Kormány, egy nagyon hosszú előkészítő munka végeredménye és egy valamilyen távolabbi cél elérése érdeké ben tett első lépés. Miután tudjuk azt, hogy hajózni muszáj, azt is kell tudni, hogy milyen célok felé hajózunk. Mert ahogyan Seneca mondta, ha valaki nem tudja, hogy mi a célja, hova szeretne eljutni, akkor az ő számára nincsen jó szél. Ez a cél kettős le het. Az egyik az, hogy Magyarország beváltja azt a lehetőségét, hogy Budapest központtal a közép- és keleteurópai pénz- és tőkepiac központjává válhasson, ez egy potenciális lehetőség. Ennek a beváltása képviselőinknek, képviselőtársaimnak szinte köteless ége.
