Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 29. kedd, tavaszi ülésszak 17. nap (374.) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter:
1179 Most az 1994es választás az anyagi lehetőségek választása lesz, ugyanis amelyik pártokna k megvan a lehetőségük arra, hogy hatalmas pénzeket fektessenek be a kopogtatócédulák összegyűjtésére, azok ezt meg is tették. Nos, mely pártoknak és milyen forrásból van meg a lehetőségük? Nyilvánvalóan annak a pártnak, amelyik szabadon gazdálkodhatott – de inkább mondhatom, hogy garázdálkodhatott – 45 éven keresztül az államkasszában, annak is megvan a lehetősége, mivel a mai napig nem számolt el. De természetesen az utóbbi négy év sem különbözik ettől minőségileg, mert az a 3 milliárd Ft, ami a székházbu ndák idején került ki az államkasszából, most mind kopogtatócédula gyűjtésére, szórólapokkal való országszemetelésre és gigantplakátokra lesz elköltve. Ha az az érzet lenne tehát valakiben, hogy az 1994es választások tiszta és szabad választások lesznek, az óriási tévedés. Éppen ezért azt indítványozzuk, hogy a kopogtatócédulák gyűjtésére és az abban foglalt adatok nyilvántartásba nem vételére vonatkozóan a félelem eloszlatására a belügyminiszter úr vagy a miniszterelnök úr intézzen szózatot az országhoz, tekintettel arra, hogy okunk van annak feltételezésére, hogy félelmet szabadítottunk a választópolgárokra. Még egy rövid bejelentést szeretnék tenni. Tegnap, hál' istennek, a hadifoglyok, hadiárvák, hadiözvegyek és hadirokkantak ügyében elnök úr segítségév el végre lezárultak a bizottsági viták. Reméljük, hogy elnök úr segítségünkre, illetve a rászorultak segítségére lesz abban, hogy a következő héten végszavazásra is sor kerülhessen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : K öszönöm. Kónya Imre belügyminiszter úr kíván szólni. (10.10) Napirend előtti felszólaló: Dr. Kónya Imre belügyminiszter KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter: (Hangosítás nélkül kezd beszélni.) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha nem is kívánnék szózatot… (Zaj. – Közbeszólások: Nem halljuk! – Bekapcsolt mikrofonnal újra kezdi.) Tisztelt Országgyűlés! Ha nem is kívánnék szózatot intézni az állampolgárokhoz, mert úgy hiszem, ez szükségtelen, de nem hagyhatom azért szó nélkül Szabó Lukács úr felszólalását, tekintett el arra, hogy úgy gondolom: ha az első szabad választások idején volt is az állampolgárokban félelemérzet a nyílt kiállást illetően, a második szabad választások idején ennek mindenképpen sokkal kisebb mértékűnek kell lennie. (Zaj. – Dr. Kávássy Sándor: Na gyobb!) Amennyiben ilyen félelemérzet van, az roppant sajnálatos, és valóban úgy gondolom, hogy ezeket az indokolatlan félelemérzeteket mindenképpen oszlatni lenne kötelessége mindenkinek, és nem bizonyos felszólalásokkal növelni a félelmet. Senkinek nincs oka ugyanis félni: akik aláírásukat adják valamely párt vagy valamely jelölt támogatására, azoknak tudniuk kell, hogy az ajánlások befejezésével meg fogják semmisíteni ezeket az ajánlási szelvényeket, és a törvény erejénél fogva tilos bármiféle nyilvántar tás készítése azokról, akik ilyen ajánlási szelvényeket aláírnak. Mindazonáltal én elismerem, hogy sok esetben nehézségbe ütközik az ajánlási szelvények, a 750 ajánlási szelvény beszerzése, és arra is van tapasztalat, hogy többen pénzt ígérnek ajánlási sze lvényekért. Amennyiben ilyen konkrét esetről valakinek tudomása van, vagy ilyen információ valakinek a birtokába jut, akkor azt azonnal jelentse, mert ha ilyen megtörténik, akkor a rendőrség azonnal lép. Rögtön emlékeztetnék arra, hogy az ajánlási szelvény ek gyűjtésének első napján volt egy ilyen Nógrád megyei példa, ahol bejelentés érkezett, és azt hiszem, a rendőrség példás gyorsasággal intézkedett, mert bűncselekményt követ el az, aki pénzt ajánl fel ajánlási cédula ellenében.
