Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 28. hétfő, tavaszi ülésszak 16. nap (373.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
1174 mert akik így minősítenek, azok ismérvei szerint ebbe a kategóriába tartozik megyém lakosságának a többsége. S ebből valóban nem vonhatom ki magam. De szeretnék megállni egy pillanatra a szakmaiság és a hitelesség kérdéséné l, hogy Jávor Károly felszólításának is eleget tegyek. Nem vagyok vízépítő mérnök, nem volt közöm a vízlépcsőrendszernek sem a tervezéséhez, sem a kivitelezéséhez. De nem is csak miniszterként kerültem a téma közelébe. Három éven keresztül, 1986 és 1989 kö zött csak a Szigetköz és az ott levő huszonegynéhány település terület- és településfejlesztésével foglalkoztam, azt vizsgálva, hogyan hat ezek életére a vízlépcső és a Duna elterelése, hogyan lehet kivédeni a károkat. Állíthatom tehát, hogy kevesen vanna k az országban és még kevesebben itt, akik nálam alaposabban ismerik ezt a kérdést, amelyről beszélünk. Ez a tapasztalat és az ebből a munkából fakadó elkötelezettség határozza meg álláspontomat. Ha érdek – ahogy itt sokan mondták – , akkor a Szigetköz az o rszág érdeke. Ezért javasolhatom nyugodt lelkiismerettel kedves képviselőtársaimnak, hogy fogadják el a Kormány előterjesztését, a fenékküszöbös megoldást, nem mint jó, de mint kisebbik rossz megoldást. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Pál László képviselő úr a Magyar Szocialista Párt képviselője, és az ülés vezetését átadom Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el.) Felszólaló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönö m szépen, Elnök Úr. Nem szeretném megismételni mindazokat a szempontokat, amelyeket az általános vitában elmondtam az adott országgyűlési határozati javaslat kapcsán. Azt hiszem, a jelenlevők számára elgondolásaim, érveim közismertek ma már, hiszen elég so kszor mentünk végig ezen a vitán. A részletes vita műfajához illeszkedve szeretnék a benyújtott módosító javaslatomhoz néhány kommentárt fűzni, illetve ennek kapcsán az ennek ellentmondó módosító javaslatokkal polemizálni. A Kormány olyan javaslatot terjes ztett be, amely műfajában nem illeszkedik a Parlament által hozott korábbi határozatokhoz és azt hiszem, most is hiába lenne, ha egy az egyben, abban a formában fogadnánk el ezt a határozati javaslatot. A Kormány javaslata ugyanis lényegében egy kormányzat i munkamegosztást, egy kormányzati intézkedési tervet tartalmaz, amely intézkedési terv a Kormány belső ügyeként kezelhető lenne. Itt az elvi kérdés mindössze annyi, hogy a Parlament hozzájárule ahhoz, hogy a Kormány a maga által elképzelt, elgondolt és a z általa legjobbnak vélt megoldást megvalósíthatjae avagy sem. Amennyiben a Kormány javaslatát emelnénk itt országgyűlési határozat erejére, akkor olyan kötöttségeket osztanánk ki az egyes tárcáknak mind intézkedésekben, mind határidő ben, mind pénz tekintetében, amelyek meghaladják a Parlament ismereteit, tulajdonképpen átemelnék a Parlamentre formálisan a Kormány jogkörét. Ezért olyan javaslatot terjeszettem elő, amely azt mondja: a Parlament vegye tudomásul, hogy a Kormány, a benyújt ott tájékoztatásnak megfelelően, saját hatáskörben a szükséges intézkedéseket a legjobb tudomása szerint megteszi. Ez a Parlament számára elegendő és tulajdonképpen azt a szakmai vitát, amely a Házban arról folyik, hogy szivattyúzással avagy fenékküszöbbel kellenee a problémát megoldani, ezt nem vállalja a Ház magára. Szeretném elmondani, a magam részéről teljes mértékben egyetértek azzal, amit Keresztes K. Sándor képviselőtársam elmondott a fenékküszöb mellett. De nem kívánok érvelni. Azért nem kívánok ér velni, mert szerintem ez a vita nem a Parlament fórumára tartozik. Hasonlóképpen vagyok az ellenjavaslatokkal is, a szivattyúzás kérdésével. A benyújtott módosító indítványok közül körülbelül húsz olyan indítvány fekszik az asztalon, amelyek különböző
