Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 28. hétfő, tavaszi ülésszak 16. nap (373.) - A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KERESZTES K. SÁNDOR (MDF)
1170 jelentősége a talajvízszint megemelésének." Tehát a tárca is elfogadja ezt a teljes en jogos igényt, hogy a talajvízszint megemelése a legfontosabb teendő! (18.20) De nem a megállapítás a fontos, hiszen ezt már többen megtették, megtettük, hanem ennek elérése és ennek a módja a fontos. Tehát az általános vitában elmondott kérdé seim, garanciakéréseim továbbra is aktuálisak, és várom rá a kielégítő válaszokat. Ezek a következők, és azért mondom el újra, hátha most már választ kapunk rá. Mennyiben szolgálja ez a megoldás a vízbázis védelmét? Mennyire emeli meg a talajvízszintet, és annak milyen hatása várható? Hány százalékkal csökkenti a tájban a bekövetkező károkat? A felszíni vizeket teljesen helyreállítjae? Zavarjae az eredeti állapot helyreállítását? A megvalósítás okoze további problémákat – például a vízbázisszennyeződés felgyorsítása? Tisztelt képviselőtársaim! Ha még emlékeznek rá, mint bizottsági előadó, a bizottságban elhangzott 14 felvetést, kérdést is elsoroltam. Jelentős részükre szintén nem kaptunk választ. Ezekből csak hármat engedjenek meg, hogy kiemeljek. A bizo ttság a következőt állapította meg: nincs olyan vízpótlás, amely csak meg is közelítené az eredeti meder kétezer köbméter per szekundumos vízhozamának hatását. Vártuk volna a cáfolatát vagy az elfogadását. További kérdés volt, hogy vajon a komplex program vagy a vízpótlás az elsődleges? Szintén válasz nélkül maradt. Nincs garancia, hogy a megoldás milyen pozitív hatással jár, ha egyáltalán van pozitív hatása. Tisztelt képviselőtársaim! A miniszter úr nevében a felvetett problémák töredékére próbálnak csak v álaszolni. Sajnálattal állapítom meg, hogy a bizottság előadójaként elmondottak jelentős része sem kapott választ. Vajon miért? Ha egyértelmű lenne, hogy a Kormány érdeke is az tulajdonképpen, hogy az érvek sokaságával lehet meggyőzni a képviselőket, ha lé teznek ilyen érvek, akkor elő kell terjeszteni, ha nem, akkor pedig nem szabad kardoskodni mellette. Óvom azon képviselőtársaimat, akik jónak, sőt tökéletesnek tartják a határozatot, hogy milyen érvek alapján, nem tudom, de szívesen venném, ha elmondanák n ekem. Ha ők tudják, akkor mondják el, hogy ne legyen a Parlamentben olyan képviselő, aki nem tudja. Nem lenne nagyon jó dolog, sőt határozottan rossz lenne, ha a Szigetközzel és azon belül is több millió ember ivóvízkincsével zsákbamacskát játszanánk. Kösz önöm figyelmüket. Most eltekintek attól, hogy a Tudományos Akadémia jelentéséből én is idézzek. Amennyiben a részletes vitában úgy látom, hogy erre sort kell keríteni, akkor megteszem. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Keresztes K. Sándor képviselő úr. Felszólaló: Keresztes K. Sándor (MDF) KERESZTES K. SÁNDOR (MDF) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szigetközi vízpótlás tárgyalása során is az történt, ami sok más alkalo mmal, hogy tudniillik az általános és a részletes vita egymásba csúszott. Talán ez volt az oka annak, hogy nem is igazán vita, nem is az érvek ütközése és cáfolata folyt eddig, hanem egymásra alig reflektáló nézetek ismételgetése. Ez, sajnos, megerősíti az t a múltkor kifejtett aggályomat, hogy az előttünk álló döntésben nem a ráció, hanem az érzelmek fognak dominálni. Ezért szeretnék visszatérni Ilkei Csaba hozzászólására, amelynek megállapításaival lényegében egyetértek, egy kivétellel. Nehezményezte ugyan is, hogy én – szerinte – a vízlépcső történetét elemezve a történelmietlen "mi lett volna, ha" kérdést tettem fel, és kerestem felelősöket. Sajnálom, hogy így értette, mert én azért idéztem fel a korábbi döntések hátterét, hogy módunk legyen az ott és akko r elkövetett hibák megismétlését kivédeni.
