Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 23. szerda, tavaszi ülésszak 15. nap (372.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FILLÓ PÁL (MSZP)
1103 Az első: örvendetesnek tartom a szolidaritási alap csökkentését. Ez ma már rendkívüli módon időszerű. De szeretnék emlékeztetni arra, hogy világrekordot döngetünk a munkaadói járulékok magassága tekintetében. A Nemzetközi Valutaalap 1989ben Magyarországra készített igen részletes tanulmánya – ami, gondolom, miniszter úr előtt ugyanúgy ismeretes, mint előttünk – nagyon megalapozottan fejtette ki, hogy a magyar gazdaság növekedése az akkori, még csak a 40%os sávba eső munkaadói járulékok esetében tarthatatlan, és körülbelül 3035% közé kellene ezt ötnyolc éven belül le vinni, hogy egyáltalában versenyképes legyen a magyar gazdaság. Azóta ezek a 40%os sávba eső munkaadói járulékok jó 10%kal növekedtek. Ma az 50%ot meghaladják a munkaadói járulékok. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy ez a csökkent és a növekedésnek egy bizonyos fokú csökkentését, tehát a megnövelt járulékok csökkentését jelenti. Szomorúnak tartom, hogy ez a negyedik év végén következett be. Azt hiszem, hogy ezt a kérdést már eddig is gondosabban kellett volna kezelni. Második megjegyzésem: többen eml ítették, hogy a hivatalosan nem regisztrált munkanélküliek száma vagy a munkanélküliellátásból kikerültek száma bizonytalan, és nem lehet tudni pontosan, hogy mekkora. A Központi Statisztikai Hivatal számításait nézegetve láthatjuk, hogy ez egy elég tekin télyes menynyiség. 1991 óta növekszik, évente mintegy 2%kal, ha hinni lehet a statisztikának, és ma meghaladja a 20%ot. Tehát ilyen szempontból nagyon is elemzést igényel, hogy kik azok, akik egyrészt kiesnek, és kik azok, akik nem regisztráltatják maguk at, mert ez is egy igen tekintélyes réteg. Tehát van egy árnyék munkanélkülitömeg – hogy úgy mondjam – , amely tulajdonképpen bizonyos fokig be is léphet ebbe a körbe a későbbiek során. Tehát ez mindenképpen további elemzést igényelne. Ezzel kapcsolatban – éppen a Munkaügyi Minisztérium tisztségviselőiről beszélve – felmerült a demográfiának a kérdése is. Sajnos 1993ban – mint ismeretes – lényegesen kevesebb fiatal munkanélküli keletkezett, pontosabban a munkába lépni szándékozók száma jelentősen kisebb vo lt az előző évinél. Tehát itt egy demográfiai ok is szerepel abban, hogy miért csökkent bizonyos fokig a regisztrált munkanélküliek száma. Végül: nagynagy óvatosságra intenék a csőd- és felszámolási hullám területét és mértékét illetően. Az úgynevezett ad óskonszolidációnak az első tapasztalatai nem nagyon kedvezőek. Tehát azok a vállalatok, az a néhány száz vállalat, amely idáig bejelentette az adóskonszolidációra való igényét, annak – a bankok tapasztalatai szerint – legfeljebb 2025%a menthető meg vagy méltó a megmentésre, vagy vállalja a bank, hogy a megmentésében közreműködik. Ez azt jelenti, hogy a nehéz helyzetben levő vállalatok 7080%ának a sorsa bizonytalan, éppen ezért az ott dolgozók száma még inkább bizonytalan. Nem lehet tudni, hogy ez nem fo ge körülbelül egy év múlva, már a következő kormányzati ciklusban jelentős mértékben növekedni. Éppen most tartunk a vegetálásnak abban a korszakában, amikor ezek a vállalatok az utolsó tartalékaikat emésztik fel. Rendkívül veszélyes helyzet adódhat a köz eljövőben, az eddigi banki tapasztalatok a leghatározottabban ebbe az irányba mutatnak. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kovács Béla képviselő úr, az Egyesült Kisgazdapárt képviselője. (Dr. Kov ács Béla nincs a teremben.) Nincs jelen. Feliratkozott. Akkor következik Filló Pál képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Felszólaló: Filló Pál (MSZP) FILLÓ PÁL (MSZP) Tisztelt Ház! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném előrebocsátani, h ogy a jelenleg tárgyalt törvénytervezettel természetesen teljes mértékben egyetértek és azt támogatom. Ugyanakkor viszont – miután az általános vitában mód nyílik arra, hogy néhány szót a munkanélküliség kezeléséről is szóljunk – feltétlenül fontosnak tart om megemlíteni azt, hogy nagyon örülök annak, hogy a mai vitában nem merültek fel a munkanélküliséget illetően azok az érvek, amelyek az elmúlt néhány
