Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 23. szerda, tavaszi ülésszak 15. nap (372.) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
1089 ellenzéki oldalról jelen volt a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Szocialista Párt és a függetlenek képviselője. Ezen egyeztetésen megállapodtunk abban, hogy módosító képviselői indítvány kerül előterjesztésre, amely je len pillanatban szövegezés alatt áll. Reményeink szerint néhány percen belül be tudjuk csatolni, és ezen egyezségben lerövidítjük az előterjesztést az alábbi pontokra. Engedjék meg, hogy expozémban röviden utaljak arra, hogy – mint mindannyiunk előtt ismer etes – az Országgyűlés 1991 februárjában fogadta el, és 1991. március elején lépett hatályba a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, amellyel tulajdonképpen a keletközépeurópai országok közül elsőként hoztunk létre törvényi szabályozás szintjén is egy korszerű, a fejlett országokban már korábban meghonosodott foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert. A foglalkoztatási törvény által kialakított eszköz- és intézményrendszer az elmúlt három év alatt megfele lő alapját képezte az időközben megnövekedett munkanélküliség kezelésének, és jelentősen hozzájárult a társadalmi béke megőrzéséhez is. Az utóbbi években megváltozott a munkanélküliek összetétele, nőtt az iskolázott, szakképzett és pályakezdő munkanélkülie k száma. Meghosszabbodott a munkanélküli állapot időtartama, fokozatosan emelkedik a munkanélkülijáradékos rendszerből kiesett ellátást kimerítő munkanélküliek száma. Ugyanakkor lassult a munkahelyek tömeges megszűnése, dinamikusan emelkedett a gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozások száma. 1993 végén a munkaügyi központok a februári maximumnál 73000 fővel kevesebb, 632000 fő munkanélkülit tartottak nyilván. 1994 februárjában 630000 fő szerepel a munkanélküliek nyilvántartásában, ami az előző év azonos hónapjának 13,6%os munkanélküliségi rátájával szemben 1%os csökkenést jelent, vagyis 12,6%os rátának felel meg. A munkanélküliség megváltozott helyzetére figyelemmel készítettük el és nyújtottuk be az Országgyűléshez a foglalkoztatási törvény módosítás ára irányuló javaslatokat, melyeknek legfőbb célkitűzése a munkaadói járulék mértékének csökkenése, az aktív foglalkoztatási eszközrendszer bővítése, továbbá a foglalkoztatási törvény alkalmazása során felmerült problémák megoldása. Tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az Országgyűlésnek a törvényjavaslat – mint utaltam rá – teljes terjedelemben történő megtárgyalására nincs módja, a korábban már utalt frakcióképviselők általi megegyezés alapján az alábbi kérdéskörökre kérem a tárgyalás lefolytatás át: A jelenleg benyújtott törvénymódosítás egyik leglényegesebb területe a munkaadói járulék mértékének csökkentése. A munkanélküliellátásban részesülők számának csökkenése folytán 1993 végén a munkanélküliellátásokra már lényegesen kisebb összeget kelle tt fordítani, mint az év elején. A szolidaritási alapnak 1993ban nem voltak finanszírozási nehézségei, amely abban is megnyilvánult, hogy a tervezett hiánypótló költségvetési támogatás fennállása a passzív ellátás biztosításához nem vált szükségessé. A mu nkaerőpiaci helyzetben bekövetkezett változásokra és az 1994re várható folyamatokra is tekintettel, a munkanélküliellátások biztonságos finanszírozását is szem előtt tartva, lehetővé vált a munkaadói terhek csökkentése. A számítások azt mutatják, hogy a munkaadói járulék 5%ra történő csökkentése esetén – amely a szolidaritási alap bevételeit ebben az évben mintegy 11 milliárd Fttal csökkenti – a munkanélküliek szolidaritási alapjában 1994ben is elegendő forrás áll majd rendelkezésre. A munkaadói járul ék mértékének 2,2 százalékpontos csökkentésére az Érdekegyeztető Tanács 1994 februárjában tartott ülésén is megállapodás jött létre. A következő kérdéskör: A foglalkoztatási törvény módosításának keretében módosítani kívánjuk a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek az üzemi tanácsok megválasztását szabályozó egyes rendelkezéseit. A módosítást a szakszervezetivagyonátadással kapcsolatos szabályok indokolják. A törvény szerint a szakszervezeti ágazati vagyon végleges megosztására az 1995be n megtartott üzemi tanácsi választásokon elért eredmények alapján kerül sor. A megválasztott üzemi tanácsok megbízatása – a törvény értelmében – 1994ben lejár, így a választásokat ebben az évben, majd ezt követően 1997ben kellene tartani. Annak érdekében , hogy a választásokra 1995ben kerüljön sor, módosítani kell a Munka Törvénykönyvének az idevonatkozó
