Országgyűlési napló - 1994. évi tavaszi ülésszak
1994. március 22. kedd, tavaszi ülésszak 14. nap (371.) - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter:
1060 Ekkor kapcsolódtam én is az ügybe, és fordultam többször az illetékesekhez, sürgetve a helyi kezdeményezés végrehajtását, azért, mert jött az új év, és a településrész már új, önálló településként szerette volna kezdeni az új évet. Nem részletezem a huzavonát, nem részletezem azokat a kioktató leveleket , amelyeket kapott ez a település, ez az előkészítő bizottság a Belügyminisztériumból. Csupán azt szeretném ezek után kérdezni a belügyminiszter úrtól, hogy most, 1994. március végén miért nem terjesztette még mindig a köztársasági elnök úr elé a szétválás ról szóló okiratot. Mikor kívánja miniszter úr a köztársasági elnök úr elé terjeszteni ezt az okmányt; az előterjesztésben milyen időpontot fog javasolni az önálló településsé válásra? (15.50) Végül pedig azt szeretném megkérdezni, hogy számíthate majd ez az új település, Rudolftelep az 1995ös költségvetésében a településeknek alanyi jogon járó 2 millió Ftos központi hozzájárulásra. Várom miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Kónya Imre belügyminiszter urat, szívesked jék az interpellációra válaszolni. Dr. Kónya Imre belügyminiszter válasza KÓNYA IMRE, DR. belügyminiszter: Tisztelt Képviselő Úr! Eredeti interpellációjában valóban nagyon rövid kérdést tett föl, és később egészítette ki az itt is konkrétan megismételt kér désekre. Én valamennyi kérdésre válaszolni kívánok, mindenekelőtt az első kérdésre. Az eredeti kérdés úgy szól, hogy a helyi népszavazás dönte a település szétválásáról vagy a belügyminiszter. Erre a precíz vá lasz az, hogy egyik sem, hanem a Magyar Köztársaság elnöke. A helyi önkormányzatról szóló törvény 94. § b) pontja szerint ugyanis a község alakításáról a köztársasági elnök dönt. Ugyanezen törvény 96. § a) pontja alapján pedig a belügyminiszter készíti elő a köztársasági elnök úr döntését, és ugyancsak ő az, aki ellenjegyzi a köztársasági elnöki döntést a parlamentáris demokrácia elveivel összhangban, vállalva ezzel a döntéssel kapcsolatos minden felelősséget. Új község alakításának kezdeményezése esetén az önkormányzati törvény alapján kötelező helyi népszavazást tartani. A kezdeményezés tehát helyi népszavazással történik. A helyi népszavazás azonban ez esetben nem ügydöntő népszavazás, hanem véleménynyilvánító népszavazás, és a belügyminiszternek a kötele ssége és a felelőssége, hogy vizsgálja azokat az egyéb feltételeket, amelyek a népszavazáson kívül még szükségesek ahhoz, hogy kezdeményezze, és a köztársasági elnök pozítivan bírálja el a kezdeményezést. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy az interp elláció kapcsán tájékoztassam a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy 1990 óta a belügyminiszter előterjesztésére a köztársasági elnök úr 41 településrészt nyilvánított új, önálló községgé. Ezek néhány kivétellel olyan települések, amelyeket korábba n kényszerrel egyesítettek. A belügyminiszter a feltételeknek megfelelő kezdeményezéseket minden esetben támogatta, és a jövőben is támogatni fogja. Ezentúl azonban volt 22 olyan helyi javaslat, amikor a helyi népszavazás elvetette a kezdeményezést, mert é rvénytelen vagy eredménytelen volt. Az önkormányzati törvény éppen ezért teszi kötelezővé a helyi népszavazást, a véleménynyilvánító népszavazást, hiszen olyan esetben, ahol a község, illetőleg a településrész lakóinak legalább a fele nem nyilvánítja ki az akaratát, hogy önálló önkormányzatot kíván, akkor nyilvánvaló, ezzel úgy nyilatkozik, nem kívánja az elszakadást, nem kívánja a külön önkormányzást. Ilyen értelemben valóban eldönti, de nem az alapvető kérdést, a községgé nyilvánítást, hanem a kezdeményez és sorsát a népszavazás.
