Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ)
62 A havi 40 órás foglalkoztatási lehetőség maximum napi kétórás vagy havi 5 napon át nyolcórás munkát ad — mint két szélső munkaidőszámítás. Ráadásul — s itt jön a lényeg — ezt gyakorlatilag ugyanazokra a tevékenységekre kell majd megszerv ezni, mint a közhasznú munkát. Most a közhasznú munkások lesznek a közösségi munkásoknak a brigádvezetői vagy fordítva? Kíváncsi lennék, a mindennapokban hogyan fognak viszonyulni egymáshoz a közhasznú munkások és a közösségi munkások. Mert ugyanis valakin ek majd el kell magyaráznia a közhasznúaknak, hogy miért kell nekik napi nyolc órát dolgozniuk majdnem ugyanannyiért, mint a közösségieknek napi egy órát. Tréfásnak tűnik, de sajnos, egyáltalán nem az. Ha van lehetőség a közhasznú munkára, akkor világos, h ogy annak van több értelme, már csak azért is, mert ennek a munkajogi háttere lényegesen tisztázottabb. Mit lehet megtudni a javaslatból a közösségi munkavégzés munkajogi hátteréről? Meglehetősen keveset. Csak annyit, hogy az önkormányzat köteles az egészs éges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani, a közösségi munkavégzés ideje baleseti nyugellátásra jogosító időnek számít, az egymásnak okozott kárért való felelősségre a Munka Törvénykönyve szabályai az irányadók — slussz, munkajog kimerítve. A negyedik és ötödik információ közül a negyedik szankciót határoz meg arra nézve, ha valaki nem fogadja el a közösségi munkavégzés lehetőségét vagy kivonja magát a munkavégzés alól. Az ő részére három hónapig jövedelempótló támogatás nem jár. A legutolsó, ötödik információ szerint az önkormányzatoknak rendeletben kell meghatározni a közösségi munkavégzés helyi szabályait. Hatodik, hetedik, nyolcadik információ nincs. Elképzelhetetlen számomra, ha a törvényt még az idén elfogadjuk és az a kihirdetés napján v agy 1994. január 1jén lép hatályba, hogyan fognak erre felkészülni az önkormányzatok. De ezen túl is, az előzőekben általam teljeskörűen részletezett törvényi intenciók alapján hogyan fogják az egyes önkormányzatokban rendezni a közösségi munkavégzést? Tú l sok a nyitott kérdés. Tisztelt hölgyeim és uraim! Konklúzióként ismét csak meg kell kérdezni: mire jó a közösségi munkavégzés? Mert munkaviszonynak nem számít az arra fordított idő, ami természetes is, mert napi két óra munka hogyan is lehetne az. Tovább ra is ösztönöz a feketemunkára, mert az elérhető jövedelem kevés az elfoglaltsággal együtt, bőven marad ugyanis az egyéb munkára fordítható időből. Hogyan lehet majd összhangot teremteni a közhasznú munka és a közösségi munka között? Tisztelt ké pviselőtársaim! Bizony az előzőekben kifejtettek miatt látom úgy, hogy nincs ez az ügy kellő gondossággal és alapossággal, valamint előrelátással előkészítve és végiggondolva. Meggyőződésem szerint semmi szükség nincs a közösségi munkavégzésre. Annál nagyo bb szükség lenne viszont a közhasznú munka továbbfejlesztésére, s mint jogintézmény, megerősítésére. Célszerűbbnek tartottam volna, ha a közhasznú munka továbbfejlesztéséről, igényesebb munkákra történő kiterjesztéséről tárgyaltunk volna, de nem a szociáli s törvényen belül. A szociális törvényben ugyanis munkavégzésre vonatkozó szabályoknak nincs helye. Végezetül: nem mehetek el szó nélkül a javaslat 31. §a mellett, amely így szól — ez már más téma — : "E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszt i a szociális törvény 28. §a (1) bekezdéséből az "állandó vagy ideiglenes" szövegrész, a 28. §a (3) bekezdéséből az "állandó" szó, valamint az "ideiglenes lakóhelye vagy" szövegrész, a 29. §a, a 76. §ának (3) bekezdése, a 99. § (1) bekezdéséből "az int ézménnyel szerződéses viszonyban álló, illetőleg a beutaló helyi önkormányzattal való megállapodás alapján…" — ez még folytatódik tovább. Úgy hiszem, ehhez nem kell kommentár. Egyszerűen, mint jogász, kaotikusnak, kezelhetetlennek, szörnyűnek találom. Nem lenne szabad a jogrendben amúgy is meglévő zűrzavart még továbbiakkal tetézni. (20.20)
