Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 20. hétfő, téli ülésszak 1. nap (355.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GREZSA FERENC, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója:
55 az önkormányzatok szerepvállalását; míg a másik megközelítés, amelyet a kormánykoalíció képviselői mutattak, képviseltek a vitában, a központi kormányzati, az önkormányzati felelősségvállalás mellett az adott, szociálisan rászoruló egyén felelősségét is hangsúlyozták a problémája megoldásában. A gyermeknevelési támogatás kérdéskörében ez úgy csapódott le, hogy hogyan vonjuk meg, hol v onjuk meg azokat a határokat, amelyek a jogosultságot jelentik. Szeretném a kérdéskör kapcsán kiemelni egyrészt Havas Gábor képviselő úr 15013as számon benyújtott módosító javaslatát, amely javaslat szerint a gyermeknevelési támogatásra való jogosultságho z nem lenne szükség az anya részéről az előzetes 180 napos munkaviszonyra. Ennek a módosító javaslatnak volt egy másik eleme is, amely szerint a nyolc általánosnál, tehát az alsó fokú iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező szül ők esetében, ha egyikük vagy mindkettejük munkanélküli és legalább egy gyermeket középiskolában taníttatnak, ebben az esetben is járna a gyermeknevelési támogatás. Igen komoly vita bontakozott ki a módosító indítványról. Végül a bizottság úgy döntött, hogy a módosító indítványnak ezt a második részét, tehát azt az elemét, amely preferálná a gyermeknevelési támogatáson keresztül is a kevéssé iskolázott munkanélküli szülőket abban az esetben, ha középiskolába járatják a gyereküket, tehát ezt a bizottság megsz avazta, a módosító indítványnak ezt a részét, és ezt támogatta a vitában. (19.40) Ezt egyébként szemléleti vonatkozásban is valamennyien igen jelentős javaslatnak értékeltük, hiszen nyilvánvaló, hogy ebből a körből elsősorban az oktatáson, a tanuláson kere sztül van kivezető út. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot tekintve még egy területhez nyújtottak be módosító javaslatokat: 15 007es számon Havas Gábor és 15 095ös számon Csehák Judit és Kovács Pál képviselők közösen. Mindkettő esetén egyfaj ta szükítése lett volna a jogosultsági körnek. Havas Gábor módosító indítványa arra utalt, hogy ne a nyugdíjminimum háromszorosát elérő egy főre jutó egyéni jövedelmek esetén lehessen gyermeknevelési támogatáshoz jutni, hanem a kétszeres esetén — tehát ez az érintett körnek egyfajta leszűkítése lett volna. Nem támogatta a bizottság, illetve a Csehák — Kovácsféle módosító javaslat értelmében a jogosult anya nyugdíjminimumot el nem érő jövedelem esetén lenne gyermeknevelési támogatásra jogosult. Egyik módosító indítványt sem támogatta a bizottság, tartva attól, hogy ez felesleges módon szűkítené be az érintettek körét. A másik jelentősebb vitaterület a közösségi munka intézményének a bevezetése volt. Itt igen markáns megfogalmazások történtek pró és kontra a bi zottsági vitában. Tulajdonképpen több ellenzéki módosító indítvány indoklásában ennek a fajta munkavégzésnek a kényszermunka jellegére történt utalás, és ezt az új intézményt több módosító javaslat elhagyni javasolta, de a bizottságban többségi támogatást ezek az indítványok nem kaptak, avval a megindoklással, hogy nyilvánvalóan egy nagyon megfontolandó kérdésről van szó: nevezetesen arról, hogy azok a munkanélküliek, akik ilyen közcélú, önkormányzat által fölajánlott munkát nem vállalnak el, nem működnek i lyen programmal együtt, ezek számára — ezeknek a munkanélkülieknek a számára — néhány hónapig a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának a folyósítását felfüggesztik. A bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy egyrészt a közösségi munka kapcsán egy, az e gész Európában egyébként ismeretes és létező közösségi munkavégzési intézményről van szó, tehát nem arról van szó, hogy itt most valamit kitaláltunk. Arról van szó, hogy átveszünk valamilyen, már működő modellt, amely NyugatEurópában is működik. Ezért ter mészetesen térítés jár, és bizonyos garanciák vannak arra, hogy amennyiben az egészségi állapot lehetetlenné teszi az ebbe való bekapcsolódást, akkor ez ne járjon szankcióval. Tehát ezt hangsúlyozta a bizottság többsége, és erre tekintettel elutasította a vonatkozó paragrafus elhagyására irányuló javaslatokat.
