Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 22. szerda, téli ülésszak 3. nap (357.) - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
180 valójában egészen az öregségi nyugdí jkorhatárig terjedő, tehát gyakorlatilag időhatár nélküli rendszerben ilyen lehetőség a korábbiakban nem volt. Az önkormányzatok a jövedelempótló támogatás állami költségvetésből finanszírozott részét akkor is igénybe vehetik, ha közhasznú vagy közösségi c élokat szolgáló munkavégzést szerveznek. Ez első ízben teremt pénzügyileg is átjárható konstrukciókat a pénzbeni támogatások folyósítása és az aktív szociálpolitikai eszközök között. Nagyon lényegesnek tartom kiemelni azt, hogy nem kötelezettségről, hanem lehetőségről szól az érintett paragrafus. A vitára serkentő kérdéskörben a gyakorlat, megítélésünk szerint, igazolni fogja szándékainkat. A helyi feszültségek csökkenhetnek, és a törvényjavaslat bizalommal tekint az önkormányzatok mértéktartó és racionális döntéseit illetően. Nagyon szemléletes módon kifogásolta néhány képviselőtársam a törvénynek ezt a passzusát, de ezáltal olyan képet vetített előre, mintha az önkormányzatok kifejezetten rosszindulatú vagy szakmailag megalapozatlan döntéseket hoznának eze n a téren. Én ezt nem hiszem. Én arra gondolok, az előterjesztést ez vezette, hogy egy keretlehetőség nyíljon, amelyet a helyi lehetőségek figyelembevételével kell tartalommal megtölteni. Figyelembe véve a kritikák számos elemét, szükségesnek látszott azon ban elfogadni azt a módosító indítványt, amely még további pontosításokat sürget ezen a téren, és ezért miniszteri rendeletet tesz lehetővé, illetve ír elő a részleteket illetően. Több olyan módosító javaslat született, amellyel elvben egyet lehet érteni, de elfogadásukra az ez évi költségvetési törvény ismeretében nem volt lehetőség. Volt olyan képviselői módosító javaslat – Tóth Sándoréra gondolok – , amely szociális érzékenységtől vezetve egy új ellátást akart bevezetni a villanyáram fogyasztási kötelezet tségeire vonatkozóan. Ez a javaslat azonban nem vette figyelembe, hogy az alaptörvény már rendelkezett a lakásfenntartási támogatás kérdésében. Az önkormányzatok meghozták erre vonatkozó helyi rendeleteiket, azonban nem nagy előszeretettel éltek a rendelet adta lehetőséggel. 1993ban ugyanis az ezen a címen kifizetett juttatások személyijövedelemadókötelesek voltak, és érthető módon az önkormányzatok – melyeket amúgy is nehéz helyzetbe hozott, hogy a személyi jövedelemadóból való részesedésük ebben az évbe n csökkent – nem vették örömmel, hogy az e címen kifizetett juttatásaik egy része visszaáramlik az állami költségvetésbe. 1994ben azonban ez a juttatás kikerült a személyijövedelemadó köréből, és ennek megfelelően várható, hogy az ellátási forma be fogja tölteni azt a szerepet, amelyet neki szántunk. Állampolgáraink egy részénél ugyanis a lakhatási költségek éppen a villanyáram emelkedése miatt érték el azt a szintet, amely miatt valóban lényeges, hogy támogatásban részesüljenek. Örömmel vettünk és támogat tunk minden olyan javaslatot, amely pontosabbá tette a törvény szövegét. Szólnunk kell két, általunk most nem támogatható javaslatcsoportról is. Az egyik az egészségkárosodott emberek támogatását kívánta jelen körülmények között behelyezni a törvénybe. A j avaslatot elvileg támogatjuk, hiszen az elképzelt hosszabb távú szociális törvénykezésben szerepel az egészségkárosodott járulék, és ennek megalkotásán jelenleg is szakmai munka folyik. Ugyancsak jó szándékú javaslat érkezett a foglalkoztatási törvény módo sítására is. A Munkaügyi Minisztériumból kapott értesítés alapján azonban ez a törvény a közeljövőben módosításra kerülhet, és nem látszott értelme annak, hogy most e törvényen belül csináljuk meg a javasolt módosítást. A szociálpolitikai reformfolyamatban költségvetési korlátok miatt is nem tudunk olyan léptékkel haladni, mint ahogy ezt évekkel korábban elterveztük. De a szavazás előtt álló módosító csomag további építkezést jelent: fejlődést és korrekciót, esetenként hatékonyabb működést. Nem jelenti a sz ociális törvénykezés második pillérét, de jelenti az első törvénynek a körülményekhez való igazítását és esetenként jelentős jobbá tételét. Ezért kérem, hogy a módosító indítványok függvényében az Országgyűlés a javaslatot törvényerőre emelni szíveskedjék. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
