Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 22. szerda, téli ülésszak 3. nap (357.) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1991. évi LX. törvény és a központi költségvetés gazdálkodása egyes szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
160 látni, hogy azok, akik szerették volna ezt más megfogalmazásban látni, valóban a költségvetésnek azt a szorító helyzetét vették alapul, amelynek keretében ez az automatizmus most azonnali hatálly al egy rendkívül nagy deficittöbbletet jelenítene meg. Én magam, aki az egyeztetések során a négy bank elnökével, majd a Kormányban is ezt a változatot támogattam azzal szemben, amit Komor Sándor képviselőtársam beadott, most is tartom magam a megállapodás hoz, és a Kormánynak ehhez a döntéséhez is. És bármennyire sajnálom, és megértem a szándékot, mégis azt kell kérnem, hogy Komor Sándor úr indítványát ebben a vonatkozásban a tisztelt Ház ne fogadja el, hanem maradjunk amellett, ami az eredeti beterjesztett törvényjavaslatban szerepel, hogy az 5%os automatizmus keretében fokozatosan építsük le a nullakamatozású, lejárat nélküli papírokat. (14.30) A másik kérdés, amiről szeretnék szólni: a Magyar Nemzeti Bank sajátos helyzetéből adódó kettősség az, hogy a je gybank egyszerre a monetáris politika irányítója, és ugyanakkor maga is pénzintézet, sőt a központi költségvetéshez közvetlenül kapcsolódó szervezetek számára számlavezetés céljára pillanatnyilag az egyetlen igénybe vehető pénzintézet, amelynek képesnek ke ll lennie a hagyományos kereskedelmi banki funkció keretében történő tevékenységének a jegybanki funkcióból eredő ésszerű, korlátozott mértékben történő ellátására is. A pénz- és a tőkepiaci rendszer gyors fejlődésére tekintettel át kell értékelnünk a Magy ar Nemzeti Banknak e téren játszott szerepét is. Az egyre több értékpapírforgalmazó, valamit biztosítótársaság a pénzintézeti szolgáltatások széles skáláját megtalálja az ezek által túlbankosítottnak is nevezett pénzintézeti rendszerben, ezért nem szükség es számukra megadni azt a lehetőséget, hogy számlájukat a jegybanknál vezessék. Szükség van viszont arra, hogy feljogosítsuk a minden magyar pénzintézetnél kedvezőbb nemzetközi minősítéssel rendelkező Magyar Nemzeti Bankot az értékpapírügyletekhez kapcsoló dó pénzforgalomnak a nemzetközi elvárásoknak megfelelő lebonyolítására létrehozott Központi Elszámolóház és Értéktár Részvénytársaság számlájának vezetésére. Ezt célozza a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság által, a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértés ben benyújtott 15125ös számú módosító indítvány, amellyel a Kormány nevében egyetértésemet fejezem ki. A jegybank által végezhető kereskedelmi banki funkciók végleges meghatározására vonatkozó javaslatainkkal egyébként a Magyar Bankszövetség is teljes mér tékben egyetért. Mindezek figyelembevételével kérem a tisztelt Házat, hogy a beterjesztett és az elfogadásra ajánlott módosító indítványokkal együtt tegye lehetővé, hogy a Magyar Nemzeti Bank továbbra is a jegybanktörvényben lefektetett alapelvek szem előt t tartásával szolgálhassa hazánk gazdaságpolitikáját. Még egy megjegyzést kell tennem személyes ügyből kifolyólag. Tény, hogy a jegybanktörvény tárgyalásánál – ha ez a történelmi példa előjött – konkrétan 52 javaslattal valóban részt vettem a jegybanktörvé ny megalkotásában. Nem "jó részét", pontosan 13at vontam vissza a szavazás előtt, és ez volt az a megoldás, amellyel pontosan azt a független jegybankot tudtuk elfogadni, amelynek az alapján a mai jegybanki fejlődés a német törvényekhez alkalmazkodik. Meg értem azt, hogy maastrichti szerződés van, és nekünk abba az irányba kell haladni. Hozzá kell tennem: kell haladni – ez nem jelenti azt, hogy ma készen állunk a teljes európai uniói tagságra annak teljességét illetően, és éppen ezért remélem, hogy azok az intézkedések, amelyek a jegybanktörvénnyel és annak továbbfejlesztésével összefüggenek, mire a teljes jogú tagság küszöbére érkezünk – 96, 97 vagy 98ra – intézkedési tervcsomagként el fognak jutni olyan szintre, mint a maastrichti szerződés. És hogy ezek a "szörnyű" állami beavatkozások egy maastrichti szerződést eredetileg aláíró ország szempontjából is kezelhetők, szeretnék mindössze arra utalni, hogy idén a francia alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a döntést, miszerint a francia jegyb ank független a kormánytól. Így is lehet tekinteni Maastricht szerződéseire. (Taps.)
