Országgyűlési napló - 1993. évi téli rendkívüli ülésszak
1993. december 22. szerda, téli ülésszak 3. nap (357.) - Kérdések - ELNÖK (Vörös Vince): - PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
140 kollég áikkal szemben behozhatatlan hátránnyal indulnak. Úgy gondolom, hogy a nyugdíjas kornak nem előnyt kellene jelentenie az értékelésnél, mert igen sok fiatal szakember van munka nélkül, illetve nem jut pozícióba. A patikákban dolgozó szakemberek jelentős töb bsége úgy érzi, nem számíthat a Gyógyszerész Kamarára. Mindezek alapján hibának tartanám, ha a személyi jogú patikák pályáztatása a miniszter úr asztalán fekvő, elfogadásra váró pontrendszer alapján történne meg, indokolatlanul előnyös és kivételezett hely zetbe hozva egy szűk szakmai elitet. Úgy gondolom, ma a szakmai alkalmasság érvényesítése, a munka, a teljesítmény megbecsülése és a privatizációs bevételek fokozása a legfontosabb feladat, és ez alól nem lehet kivétel a patikák privatizációs folyamata sem . Még egy megjegyzést hadd tegyek. Kérdésem beadási formája kissé szokatlan, hiszen a kérdéshez csatoltam egy megoldási javaslatot is, és remélem, hogy a minisztérium talál ebben a megoldási javaslatban alkalmazható, megfontolá sra alkalmas szempontokat is. Figyelemmel várom válaszát. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztériumi államtitkár asszonyt, szíveskedjék a választ megadni. Dr. Pusztai Erzsébet népjóléti minisztéri umi államtitkár válasza PUSZTAI ERZSÉBET, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az ön által benyújtott kérdés valóban fejtörést okozott számunkra, hiszen számos – néha, sajnos, téves – megállapítás, több ké rdés és javaslat halmaza ez, amelyre öt percen belül válaszolni lehetetlen. Igyekszem tehát a legfontosabb kérdésekben a félreértéseket eloszlatni. Az Országgyűlés által elfogadott 1993. évi – és nem 92. évi – LIV. törvény rendelkezik a gyógyszertári közpo ntokról. Ennek alapján kezdte az Állami Vagyonügynökség a munkát. A gyógyszerellátás átalakítására már 1990ben kidolgoztuk és a legszélesebb szakmai közvéleménnyel megvitattuk azt a koncepciót, melynek lényege, hogy hazánkban gyógyszerészek által működtet ett magántulajdonú gyógyszertárak szolgálják ki a betegeket. Ez a szakmai koncepció a lehető legszélesebb támogatásban részesült. Az Állami Vagyonügynökség által ismertetett privatizációs terv a kidolgozott szakmai koncepción alapul. A szakmai koncepciók e lfogadása vagy elvetése nem az Alkotmánybíróság feladata; természetesen más a helyzet a tulajdonjog megítélésével. Éppen a folyamatban lévő jogvitára való tekintettel az Állami Vagyonügynökség a gyógyszertárak privatizációjával kapcsolatos bevételeket elkü lönített számlán kezeli, így tehát nincs szükség arra, hogy a mindenki, így önök által is sürgetett privatizáció halasztódjon. A gyógyszertárak pivatizációja során alkalmazandó pontrendszer tervezetét – amelyet ön kifogásol – a Magyar Gyógyszerész Kamara k üldöttközgyűlése döntő többséggel fogadta el. A javasolt szakmai pontrendszer a gyógyszerészi tevékenység során a szakmai ismeretek gyarapítása érdekében elnyert képesítéseket – szakvizsga, doktorátus stb. – és a szakmai gyakorlatot veszi figyelembe. Ennek során számít az is, ha a pályázó gyógyszertárat korábban is vezetett – a szakmai ismereteknek részét alkotja a vezetői, szervezési ismeret is. A képviselő úr által kifejtett javaslat – kissé meglepően – e kifogásolt pontrendszer elfogadását szorgalmazza, valamint javasolja az ország összes gyógyszerészének előírandó szakmai vizsgát. A gyógyszertárak privatizációjának előkészítése során minden erőnkkel a szakmai szempontok elsődlegességének biztosításáért harcoltunk, hiszen egyedül az alapos szakmai tudássa l rendelkező gyógyszerész a garancia a jó betegellátásra. A gyógyszerészek az elmúlt évtizedekben a betegek és orvosok bizalmát és megbecsülését kiérdemelték, bizonyítva azt, hogy képzettségük megfelelő alapokon és szemléleten nyugszik. Az a javaslat, amel y privatizáció ürügyén a gyógyszerészek szakmai képzettségét egy tesztvizsgával és egy – idézem – "konkrét technológiai feladat"