Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 26. kedd, őszi ülésszak 18. nap (336.) - Interpellációk - ELNÖK (Vörös Vince): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
1264 nem is akarom kimondani — a szövetkezését, mert most nagyon sokféle más társulás, integráció is elképzelhető. Én azt gondolom, hogy miniszter úrnak módjában volt válaszolni, ezt meg is tette. A szövetkeze teknek a problémája olyannyira közismert, és olyannyira itt van előttünk, hogy itt a kérdéseknek az abszolút egyformasága nem hiszem, hogy feltétel lenne egy tartalmi válasz adásához. A másik, amit szeretnék mondani, hogy a termelő típusú szövetkezetekhez való viszonynál kettős félreértés volt a miniszter úr és a kormányzat részéről, legalábbis tavasz óta ezt lehet tapasztalni. Egyrészt ezeket az átalakult szövetkezeteket termelő típusú szövetkezeteknek tartják, holott ha megnéznénk, ezek tevékenységének a döntő többsége már szolgáltatás és valamilyen közvetítő munka. Azt hiszem, az lenne az egyik feladata a kormányzatnak, hogy nem azt mondani ezeknek a szövetkezeteknek, hogy egyébként nektek nincsen jövőtök, hanem erősíteni azt a tendenciát, hogy ezek a szö vetkezetek valóban korszerű, szolgáltató típusú szövetkezetekké váljanak. A miniszter úr tavasszal megüzente, hogy ezeknek a szövetkezeteknek nincs jövője, és azt hiszem, ha egy miniszter ilyent mond, az beláthatatlan hatással jár kint a társadalomban. Miv elhogy a szövetkezetek jelentős részénél a bejegyzés még mindig nem történt meg, ezért esélyegyenlőségről azért sem lehet beszélni, mert ezek a szövetkezetek egyszerűen lebegnek. Végül pedig azzal fejezném be, engem már voltaképpen — bevallom őszintén — ne m is annyira az átalakult szövetkezetek sorsa érdekel — bár természetesen az is nagyon érdekel — , de úgy látom, hogy ezek a folyamatok már visszafordíthatatlanok, és ezeknek a szövetkezeteknek a nagyobbik része néhány éven belül ilyen állami hozzáállás mel lett fel fog bomlani. Engem már az érdekel, hogy milyen új típusú integrációval lehetne azt a sok kistulajdonost segíteni abban, hogy elinduljon a gazdálkodásban, és itt a döntő kérdés már az, hogy ez hogyan hat majd a falura, hiszen ha ezeknek az emberekn ek nem lesz ott egzisztenciájuk, akkor bizony foghatják a vándorbotjukat. Mindezekre tekintettel engem a miniszter úr válasza ebben a kérdésben nem elégített ki, és ezért a válaszát nem tudom elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP padsor aiban.) Határozathozatal ELNÖK (Vörös Vince) : Tisztelt Országgyűlés! Géczi József képviselőtársunk nem fogadta el a miniszteri választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a miniszter úr válaszát. Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 111 igen szavazattal, 54 ellenében, 32 tartózkodás mellett a miniszteri választ elfogadta. Ráday Mihály, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője interpellációt nyújtott be dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez A Budapesti Elektromo s Művek privatizációja tárgyában. Ráday Mihály képviselőtársamat illeti a szó. Interpelláció: Ráday Mihály (SZDSZ) — dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez — A Budapesti Elektromos Művek privatizációja tárgyában RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ) Tisztelt Ház! Tisz telt Elnök Úr! Kapóra jött, hogy megjelent a Budapest lexikon, úgyhogy ebből bírom fölolvasni az adatokat, hiszen a napokban arról van szó, hogy százéves a Budapesti Elektromos Művek. 1893ban alapítottak magánvállalatot, 1912ben hatá rozta el a főváros közgyűlése, hogy saját kezelésébe veszi a villamosenergiatermelést. '14ben átvette az egyik magánvállalatot s '18ban a másikat, illetve nem átvette, megvette. Egészen 1950ig a budapesti székesfővárosi Elektromos Művek ellátta a fővár ost saját maga energiával és szolgáltatta mindazt, amit az áramszolgáltatásnak végeznie kell.
