Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 13. szerda, őszi ülésszak 13. nap (331.) - Az 1993. január 1-je előtt megállapított nyugellátások, baleseti nyugellátások, valamint nyugdíjrendszerű rendszeres szociális ellátások egyösszegű kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (SZABAD GYÖRGY): - FRAJNA IMRE (FIDESZ)
906 — még a minimumszabályok figyelembevételével sem — az alacsony ellátásból élők számára, és más szempontok szerint, mégpedig kedvezőtlenebbül számítja ki ez a módszer a nyugdíj és a vele folyósított vaksági járadék emelését, mint a nyugdíj és a politikai okokból járó nyugdíjkiegészítés összegét. Sajnos — mint ahogy hallottuk már — , ez a százalékos emelés nem jelenik meg a decemberi nyugdíjszelvényen, a novemberi egyösszegű kifizetés után januárban kapnak természetesen először 4%kal emelt nyugdíjat az érintettek. Valamint tudjuk azt is, hogy továbbra is élni fog az a vita, hogy vajon most akkor hány százalékos emelést is kellett volna hogy kapjanak a nyugdíjasok, és valójában hány százalékot kaptak meg. A felsorolt kifogások ellenére azért tudjuk jó lelkiismerette l támogatni ezt az önkormányzati javaslatot, mert tudjuk, hogy a nyugdíjalap önkormányzata már foglalkozott az évenkénti rendszeres nyugdíjemelésre vonatkozó jelenlegi előírások sürgős módosításával. A ma még vitára okot adó pontatlanságok és aránytalanság ok kiküszöbölésére ismereteink szerint már a jövő évben esedékes nyugdíjemelés előtt sor kerülhet. A várható keresetnövekedés helyett a már mérhető előző évi keresetnövekedést kellene viszonyítási alapnak tekinteni. Ez ugyanis nem vitatható majd. Szükség v an a szolgálati idő, a súlyos rokkantság elismerésére és a tisztán százalékos nyugdíjemelési technikák hibáinak és torzításainak a kiigazítására. Az a véleményünk, hogy a törvénynek kell időtállóan meghatároznia az emelésben részesülők körét, valamint a re ndszeresen érvényesülő preferenciákat és diszpreferenciákat, így az adható minimumokat és a maximumösszegeket is. A törvénynek kell rendelkeznie arról is, hogy az emelés időpontja előtti évben nyugdíjazottaknak miként és milyen mértékben is járjon a kiegés zítés. Azt reméljük tehát, hogy az önkormányzati törvény módosítása után — amire szintén sor kell kerüljön — bővülhetnek az önkormányzat lehetőségei, döntési jogosítványai. Egy időtálló, egységes, a nyugdíjasok által is kiszámítható törvényi előírás gyors végrehajtására ugyanis az önkormányzatok önállóan is alkalmasak. Megszűnhetne a heteket, hónapokat igénylő parlamenti vita. Itt, a tisztelt Házban nem volna szükség másra, mint az önkormányzati döntések ellenőrzésére, a nyugdíjalap költségvetésének és zárs zámadásának az elfogadására. Tisztelt Ház! Mindezeket szem előtt tartva támogatjuk a benyújtott javaslatot. Módosító javaslattal azért nem élünk, mert gyors tárgyalásra és sürgős döntésre van szükség a tisztelt Házban azért, hogy novemberben megkaphassák a z érintettek ezeket az ellátásokat. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (SZABAD GYÖRGY) : Köszönöm. Szólásra következik Frajna Imre a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Az ülés vezetését átadom Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Felszólaló: Frajna Imre (FIDESZ) FRAJNA IMRE (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A historizálással kezdve a történetet: az év elejei nyugdíjemelés kapcsán az Országgyűlé s elfogadott egy javaslatot, miszerint év közben felül kell vizsgálni a további nyugdíjemelés lehetőségét. (10.30) Ezután nem sokkal, mindenféle szirénhangok reppentek fel arról, hogy évente egyszerre, lehetőleg év elején egy összegben kellene a nyugdíjeme lést letudni. Most ez az emelés példa arra, hogyha esetleg rosszul tervez az ember — és ebben az országban ez, mondhatnánk, mindennapos gyakorlat — , egy ilyen törvényes megoldással nincs mód az évközi korrekcióra. Hogy ezt a későbbiekben is figyelemmel kel l tartani, ezt majd a leendő nyugdíjemelési rendszer elvénél még ki fogom fejteni.
