Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 12. kedd, őszi ülésszak 12. nap (330.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Vörös Vince): - BETHLEN ISTVÁN (MDF)
887 A magam részéről azt szeretném még elmondani, hogy különösen nagy a felelőssége a Parlamentnek a következő választás előkészítését illetően, é s tulajdonképpen vissza kell térnünk a '90es választáshoz. A '90es választás tulajdonképpen megszállás közepette történt és az MSZMP által kikotort mederben, és ez tarkítva a kerekasztal megegyezésével, ahová bevonták szeretettel őfelsége Kádár János hiv atalos ellenzékét. (18.50) Ebből és ilyen körülmények között született meg tulajdonképpen megegyezésként a '89es választási törvény, amelynek alapján mi magunk is a Parlament falai közé jutottunk. Ha ezt tudomásul vesszük, és különösképpen, ha emlékezünk arra a — legalábbis remélem, hogy számtalan képviselőtársamban megvolt — lelkesült, végső soron a sok évtizedes diktatúra után arra a szinte elragadtatott állapotra, ahogy a Parlamentben választóink nevében, hogy úgy mondjam, és választóink érdekében a pad okat birtokba vettük. Ez az élmény kötelez minket arra, hogy nem lehetünk szűkkeblűek a következő választás alkalmával a Parlament falain kívül levőkkel szemben, különösképpen, ha tekintetbe vesszük az elmúlt három év, három és fél év egymásutániságát, aho l mind az ellenzék, mind a kormánypárt igenis szembe kell nézzen azzal, hogy nem felelt meg annak a választási megbízatásnak, ami bennünket ide, a Parlamentbe juttatott. Ebből következik, hogy nem lehetünk szűkkeblűbbek a holnap parlamentjével, mint amilye n nagylelkű volt a több párt kacatját magára rántó egypártdiktatúra akkor, amikor beleegyezett a '89es választási törvénybe. Én azt hiszem, ha esetleg valami egészen kézzelfogható prakticizmus ránk is kötelez valamelyes módosítást — mondjuk például a 750 fő helyett 900 vagy 950 főre fölemelni a jelölők számát — , lényegében nincs erkölcsi alapunk hozzányúlni ehhez a választási törvényhez, különösképpen nincs erkölcsi alapunk a választási törvény szűkítésére abból a célból, hogy kívül rekesszük azokat, akik dörömbölve jelentkeznek a kapuknál. És kik jelentkeznek dörömbölve a kapuknál, levonva a konzekvenciát az elmúlt időszakról? Tudomásul kell vennünk, hogy tulajdonképpen a parlamenti ciklus aláhúzta a magyar nép demokráciára való érettségét és politikai íté letalkotásának a bölcsességét. Mi, akik ide lelkesülten bejutottunk, munkahelyi, társadalmi környezetünkben tapasztalhattuk, hogy nem lelkesedtek kellőképpen együtt velünk, sőt, a ciklus gyakorlata alapján ez a lelkesedés napjainkra alászállt. És itt jutok el oda, hogy kénytelen vagyok egyetérteni azzal az állásponttal, amelyik mintegy kötelezővé akarja tenni a választásokon való részvételt, és ebben én nem látok a demokrácián ejtett csorbát, még akkor sem, ha bizonyos dolgokhoz kötik, hogy mivel jár a megj elenés elmulasztása. Tehát tulajdonképpen csak a megjelenést lehet kötelezni, azon túl semmi mást. Ha valaki elmegy, és beteszi a borítékot és nem csinál semmit, eleget tett a demokrácia szabályainak. De azt a tényt, hogy a választásra el kell menni, a vál asztáson részt kell venni, az annak a konyhának a következménye, amit mi főztünk itt az elmúlt 34 év alatt. Ezt ajánlom a tisztelt Ház figyelmébe, és felhívom a képviselőtársaimat arra, hogy teljes felelősséggel és bölcsen hozzák meg döntésüket. Én a maga m részéről azt javaslom: ha már nem tettünk eleget 1988. június 27e után történelmi kötelezettségünknek és nem jutottunk el ígéreteinkhez híven lépésről lépésre az alkotmányozó nemzetgyűlésig már a '90es választások előtt, ha már nem tettünk eleget válas ztási megbízatásunknak és a magyar Parlament első törvényének, hogy 1956 forradalom és szabadságharc, akkor most igenis kötelességünk eleget tenni annak, hogy a magyar nép valósan és igazán hozhassa meg döntését, és azokat juttassa be a Parlamentbe, akiktő l a jövő évezredet reméli. Elnök úr, köszönöm a szót, köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Szólásra következik Bethlen István, a Magyar Demokrata Fórum képviselője. Felszólaló: Bethlen István (MDF) BETHLEN ISTVÁN (MDF)
