Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 12. kedd, őszi ülésszak 12. nap (330.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Vörös Vince): - DÉNES JÁNOS (független)
885 ennek éppen az ellenkezőjére szolgáltatnak majd példát. És bármennyire szeretnénk a szélsőségeket a Parla ment falain kívül tudni, csak annyiban van jogunk ezt megakadályozni, amennyire az Alkotmány szolgáltat ehhez a döntésünkhöz fedezetet. A politikai kormányozhatóság szempontja szabjon itt határt, ezért ha változtatunk, azt javaslom, hogy semmiképpen se men jünk az 5%os határ fölé. Kedves képviselőtársaim! Az tehát a javaslatom, hogy most a minimális változtatást tegyük csak meg a törvényen, és megkülönböztetett figyelemmel ajánljuk az új Országgyűlés figyelmébe majd, hogy a majdani választási tapasztalatok után, jó időben, tehát a kezdetén, mihamarabb módosítsa a választási törvényt. Nem vagyok ellene sem elvileg, sem gyakorlatilag annak — s ez a törvény egyik igen vitatott pontja, ahogy az előttem szólók is mondták — , hogy a külföldön élő magyar állampolgár ok szavazhassanak. Természetes, hogy az állampolgári jogban logikailag benne foglaltatik a választójog is. De jogérzékem azt súgja, hogy abban az álláspontban is igen nagy igazság van, hogy a felelősségben, a kötelességben is osztozni kellene igen szeretet t honfitársainknak. Kérdezem, elmarasztalható lennee a Parlament, ha most — hangsúlyozom, hogy most — nem adná meg ezt a jogot. Ha igen, nincs mit tennünk, ha megadjuk, vállalni kell a törvényből ránk háruló kötelezettségeket. Vajon miért nem kaptunk már adatokat eddig, és érveket azokkal szemben, akik ezt drágának és technikailag bonyolultnak tartják; meg tudjae valaki felelősséggel mondani, hány választásra jogosult állampolgárról lenne itt egyáltalán szó? Gyanítom, hogy nem, mert különben már előállt v olna valaki a számokkal. És miért kényszerítsük a pártokat — a parlamentieket és a Parlamenten kívülieket is — egy elhamarkodott külhoni kampányra? (18.40) Azt gondolom, van még egy buktatója a javaslatnak, hiszen a környező volt szocialista országok lakói — akiket nem is merünk, hisz nem is merhetünk honfitársainknak mondani, de akiket erkölcsileg, érzelmileg, sőt közvetlenül materiálisan és financiálisan is jó néhány törvényünk most érint és támogat — , az ismert okokból kizáratnak a választói körből. Mi c sak reménykedhetünk, hogy a nagy politikai és gazdasági folyamatok tendenciái majdcsak olyan irányt vesznek, hogy a határok spiritualizálódnak, és ők is, a más országban élők, osztozhatnak a választási felelősségben. Ismétlem, az igen és a nem mellett is s zólnak érvek. Könnyebb volna döntenünk, ha számok birtokában lennénk, és nem hatásos nyilatkozók saccolásaira hagyatkozhatnánk. Ezeken túlmenően az egyik legfontosabb feladatunk a '93 júliusában elfogadott nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, jogállásá ról szóló törvény elfogadása után — úgy gondolom — a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének a biztosítása. Itt a pozitív diszkriminációt, a kisebbségek esélyeinek biztosítását a legmesszebbmenőkig helyeslem. Kedves képviselőtársaim! Er kölcs és politika nem egymást kizáró fogalom. Erkölcsi döntésekből politikai tőke lehet. Legyünk pedánsak, kényesek jó hírünkre a választási törvény módosításakor! Ha jól döntünk — önös érdekek nélkül — , akkor a demokrácia iránti bizalmat erősítjük. Ha ros szul, aláássuk saját négyéves munkánkat is. Én bízom a Parlament bölcsességében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Szólásra következik Dénes János független képviselőtársunk. Felszólaló: Dénes János (fü ggetlen) DÉNES JÁNOS (független) Elnök Úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Most, amikor már csak egy enyhe tél választ el az esedékes és kötelező tavaszi országgyűlési képviselőket megválasztó választási kötelezettségünktől, amely remélhetőleg új Parlamentet és egy egészségesebb kormányzást fog adni Magyarország népének, engedjék meg, hogy arra hivatkozzam, hogy milyen körülmények között beszélgetünk erről a körmünkre égett témáról.
