Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 12. kedd, őszi ülésszak 12. nap (330.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Vörös Vince): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
882 Nem szabad a k apcsolt listát a jelenlegi szinten hagyni, emelni kell, be kell hozni a külföldi magyarokat a választójogi törvénybe, de ez veszélyeket rejt magában. Igen ám, de ezek a veszélyek rögtön annullálhatók lennének azzal, hogy egy sokkal nagyobb létszámú választ ópolgár jelenne meg egyetlenegy alkalommal, hangsúlyozom, 1994ben, és miután 1990ben a választópolgároknak nem volt meg a tényleges lehetősége arra, hogy valóban válasszanak, hiszen nem ismerték sem a pártokat, sem a pártok nevében jelentkező személyeket , ezért most nyílna meg első ízben a valóságos lehetősége a magyar állampolgárnak arra, hogy a választói akaratát érvényesítse. A népszuverenitás elve így érvényesülhetne, ha minden magyar állampolgárnak kötelező lenne valamiféle álláspontot nyilvánítania a választások kapcsán. És ebben az esetben én úgy hiszem, a Parlamentből kívül rekedt erőknek sem lehetne sérelmes az, hogyha felemelnénk a bejutási küszöböt 4%ról 5%ra, illetőleg a kapcsolt lista esetében felemelnénk azt 5%ról 7%ra. (18.20) Ha közben Kutrucz Katalint megkérhetném arra, hogy ne unisono tartsuk az előadásunkat, akkor azt nagyon megköszönném. Tehát én úgy gondolom, hogy itt természetesen rögtön fel kell merülnie a következő kérdésnek, hogy egyáltalán az 5%ról 7%ra emelése a küszöbnek, h ogy az egyáltalán… bocsánatot kérek, a kapcsolt listának 7%ra való emelése ténylegesen emelésnek tekinthetőe a 4%hoz képest. Azért vagyok kénytelen így felvetni a kérdést, mert a törvényjavaslat előterjesztése számomra értelmezhetetlen. Mást mond ugyani s egyrészt a választójogi törvény 8. §a helyébe léptetendő rendelkezések kapcsán, ahol is — ha jól emlékszem — az új előterjesztés 6. §a alatt sorolja fel a teljes előterjesztést, és ennek értelmében egészen mások a listakapcsolás feltételei, mint az ált alános indokolásnál. És külön felhívnám arra a figyelmet, hogy a részletes indokolásnál megint vált a törvény előterjesztője a szövegen, tehát profi jogászt is zavarba ejt, hogy tulajdonképpen most melyik rendelkezést kell irányadónak tekinteni. Miután ált alában a rendelkező rész az irányadó, ezért hiába mond ellenkezőt az indokolási rész, nyilvánvaló, hogy a rendelkezési rész alapján dönt majd a Legfelsőbb Bíróság adott esetben a kérdésben. De miután — és erre hívnám fel igen tisztelt képviselőtársaim figy elmét — hiába hozunk itt mi bármilyen törvényt, mert azt később a Legfelsőbb Bíróság lesz jogosult autentikusan értelmezni, és ha a Legfelsőbb Bíróság másként értelmezi a törvényt, mint ahogy azt mi gondoljuk, akkor is nekünk, mint törvénytisztelő állampol gároknak a legfelsőbb bírósági értelmezés lesz az irányadó. Na most, hogy konkrétan mire célzok. Egyértelmű, hogy a '90es választások során már egy ilyen konkrét kérdés elbírálásának a szükségszerűsége felmerült. Mégpedig a Vállalkozók Pártja é s a Magyar Néppárt kapcsolt listája során épp a listakapcsolás feltételeinek az elbírálását a Legfelsőbb Bíróság — és itt engedjék meg, hogy bizony azt kell mondjam, a törvényalkotó elgondolásával szemben, sőt a Bogdán — Tóth Zoltánféle választójogi törvény magyarázatában írtakkal szemben — eleve úgy határozta meg, hogy ahány párt kapcsolja a listáját, annyiszor lesz szükség 4%ra. Na most, tehát ha adott esetben három kis képződmény kapcsolja a listáját, az már — a legfelsőbb bírósági álláspont szerint — 12 % jelenlétét kívánja meg. Ehhez képest a 7% hiába hangzik el egyes képviselőtársaim szájából akként, hogy az emelés, az a valóságban csökkentése, könnyítése a jelenlegi törvénynek. Tehát én úgy gondolom, hogy végül is a törvény szövegét úgy kellene előterj eszteni, hogy az értelmezhető legyen az országgyűlési képviselők számára. Mert engedjék meg, hogy én itt konkrétan arra utaljak, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya által 12248as szám alatt előterjesztett törvényjavaslat 6. oldalának az 5. pontja második r észével kapcsolatban utaljak arra, hogy az előterjesztés szerint a közös és kapcsolt listát indító pártok nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak több mint 7%át nem érték el. Ha a párt két vagy több egyéni, illetőleg ter ületi választókerületben másmás párttal indított közös jelöltet, illetőleg közös vagy kapcsolt listát, a töredék szavazatok összesítésénél és a 7%os határ megállapításánál, továbbá a mandátumok kiosztásánál önálló pártként kell a szavazatokat
