Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 6. hétfő, őszi ülésszak 1. nap (319.) - Döntés törvényjavaslatok sürgős tárgyalásáról - Döntés képviselői önálló indítványok napirendre tűzéséről - ELNÖK(Szabad György): - FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
9 kértem információt. Tudomásuk szerint legalább egy tucat olyan esetben történt nyomozás, amikor ez az említett visszaé lés megtörtént. Nem is csodálhatjuk, hogy ez előfordul, hiszen általában a benyújtási határidő és az úgynevezett tenderbontás — már a hivatalos tenderbontás — között több nap eltelik. Vagy például szintén a mai újságból vett idézet szerint: "A benyújtási h atáridőtől számított 30 napon belül értesítik a nyertes pályázót." Ezért a következő javaslatot tesszük — részletet szeretnék felolvasni: A pályázatot vagy az ajánlatot annak benyújtása előtt oldalanként közjegyzői hitelesítő záradékkal kell ellátni, egyid ejűleg a másolatát közjegyzőnél letétbe kell helyezni. Az eredményhirdetés után 15 napon belül összehasonlítást lehet kérni a közjegyzőtől, és az igénylőnek igazolást ad ki a közjegyző, hogy az eredetileg benyújtott pályázati szöveggel egyezike a felbonto tt szöveg. A törvényjavaslat benyújtásának az az indoka, hogy a jelenlegi szabályozás nem részletezi a pályázat vagy ajánlattétel során beérkezett iratok kezelését, nem tartalmazza titkosságuk garanciáit. A privatizáció során túlságosan nagy tét forog kock án ahhoz, hogy a pályázatok vagy ajánlattételek kezelése, elbírálása minden garanciális formalitástól mentes vagy teljes egészében az ÁVÜ belső szabályozása által meghatározott legyen. A pályázaton részt vevők és a közvélemény is azt igényli, hogy minden e setben biztosak lehessenek abban, hogy ugyanaz a pályázat vagy ajánlat kerül elbírálásra, amelyet eredetileg be is nyújtottak. Milyen következményekkel járhat az, hogyha hozzájutnak a konkurens pályázók adataihoz és így - jogtalan helyzeti előnyüket kihasz nálva - megnyerik a tendert vagy a pályázatot? Egyrészt, ha meg tudja vásárolni a megemelt díjon a bizonyos vagyontárgyat, akkor olyan tőkekoncentráció valósul meg, ami nem kívánatos, hiszen olyanok jutnak általában ilyen lehetőséghez, akiknek vagy olyan a nyagi eszközük van, amivel el tudják azt érni, hogy megtekinthessék a többi pályázati anyagot, vagy akiknek olyan érdekszférájukban vannak emberek, akik ezt teljesítik. Mi van akkor, hogyha túlígért a többi pályázón a pályázatot felbontó, és hozzájut a vag yontárgyhoz, de nem tudja kifizetni, mert aránytalanul magas árat írt be a pályázatba? Természetesen ez akadályozza a privatizációt. Az a bizonyos üzem vagy vagyontárgy később kerül működésbe, több ember, vagy sokszor sok száz vagy sok ezer ember emiatt ne m állhat újból munkába, és ez rendkívül káros a gazdaságra nézve. Harmadszor pedig megemlíteném azt az erkölcsi kárt, amit, sajnos, már tapasztalunk — a privatizációval kapcsolatos visszaélések szinte napirenden szerepelnek a sajtóban és általában a köztud atban — , tehát a javaslatunk mindenképpen hozzá kíván járulni a privatizáció tisztaságának a biztosításához. A törvényjavaslatunk szövege mellett természetesen más megoldás is elképzelhető, hogy erre a viszszaélésre ne kerüljön sor. Külföldön alkalmaznak i lyen módszereket, és én híve is vagyok ennek. Tehát a törvényjavaslat vitájakor én javaslom, hogy fontoljuk majd meg az úgynevezett azonnali tenderbontást. Amikor lejárt a pályázati határidő — például délután négy órakor — , akkor ott, a pályázók jelenlétéb en rögtön fel kelljen bontani a pályázati anyagokat, és megállapítani, mindenki számára áttekinthetővé tenni, hogy ki milyen ajánlatot tett. ELNÖK(Szabad György) : Képviselőtársam átlépte az indoklási határidőt. FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Utána természetesen ráérnek eredményt hirdetni. Kérem a tisztelt Házat — pontosan azért, hogy ne merüljön fel ezzel a résszel kapcsolatosan bizalmatlanság — , tűzze napirendjére a Ház a
