Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK(Dornbach Alajos): - VARGA ZOLTÁN (független)
73 Senki nem jelentkezett felszólalásra, így az általános vitát elnapolom. Folytatására a jövő heti ülésünkön kerül sor. A területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása ELNÖK(Dorn bach Alajos) : Most soron következik a területfejlesztési támogatás irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása, majd lezárása. Az előterjesztést 1009 0es számon kapták kézhez. Most kérdezem önöket, kik kívánnak a vitában még felszólalni? S akkor következik Varga Zoltán független képviselő úr. (12.10) Felszólalók: Varga Zoltán (független) VARGA ZOLTÁN (független) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hozzászólásomat egy közismert anekdotával kezdem, mely szerint egy kapatos polgár tájékozódni próbál az éjszakában. Megszólít egy járókelőt, hogy lenne szíves felvilágosítani őt arról, hogy tulajdonképpen hol is van? A válasz rövid: Uram, ön az András sy út sarkán áll az Oktogonon. Mire az ittas atyafi rémülten közbevág: Állj! Előbb tisztázzuk, milyen ország, milyen város! A téma komolysága talán nem indokolja, hogy humorosnak tűnő hasonlattal kezdjem, mégis el kell mondanom, hogy a tisztelt Ház és a ny ilvánosság számára fontos lehet tisztázni, hogy milyen ország, milyen területeinek fejlesztéseiről szól ez az előterjesztés. Megjegyezném, hogy olyan időszakban beszélhetünk erről, amikor remélhetőleg már túl vagyunk bizonyos politikai illuminációkon. A te gnapi napon képviselőtársaim igen sok hasznos észrevételt tettek, így számomra könnyebb az öszszegzés, figyelembe véve, hogy azokról a problémákról szeretnék szólni, melyek vagy egyáltalán nem, vagy csak érintőlegesen hangzottak el a vita során. Ha egy gyo rs szövegelemzésszerű észrevételezést tehetek, akkor rögtön az 1. oldal (1) bekezdésében található alábbi mondatot kell először kiemelnem, ez így szól: "A piaci viszonyok kiteljesedésével felerősödtek a területi egyenlőtlenségek." Véleményem szerint a terü leti egyenlőtlenségek felerősödésének oka elsősorban olyan irányú korábbi fejlesztésekben keresendő, melyek ellentétesek voltak az adott területek természeti adottságaival, idegen testként illeszkedtek be a környezetbe. Szólni kell arról, hogy az ötvenes é vek elején a szovjet ipari szisztémák elvtelen másolásával alakult ki ez a helyzet. Sajnálatos, hogy ezzel kapcsolatban ma sincs birtokunkban átfogó elemzés, mely világosan rámutatna, hogy miközben a sztálini iparpolitika a húszas évek végétől a német hadi ipar korábbi gigantikus nehézipari törekvéseit másolta, a világ már egy új fejlődési korszakra, az elektronikai iparra figyelt. Magyarország ebben az időszakban, pontosabban a harmincas évek második felében még jelentős eredményeket tudott felmutatni, péld ául a villamosgépgyártás területén. Ez a folyamat, a szovjet hadiipari koncepció azonban az ötvenes évek elejére a nehézipart mint a hadiipar legfontosabb bázisát favorizálta.
