Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvé... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HORVÁTH TIVADAR, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
641 Ezek közé tartozik az a célkitűzés is, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok is végre szabadon gyakorolhassák az őket megillető választójogukat. Az Alkotmánybíróság 3/1990. számú határozatában már egyszer á llást foglalt abban a kérdésben, hogy a külföldön tartózkodás alapján a választójog gyakorlásában való akadályozottság kimondása sérti az alkotmányos alapjogokat. (12.30) Véleménye szerint az átmeneti külföldi tartózkodás a modern hírközlési és közlekedési viszonyok mellett nem képezheti akadályát az állampolgári jogok gyakorlásának külföldön élő magyar állampolgárok esetében sem. Az Alkotmánybíróság már az 1990ben tartott választásokra tekintettel semmisítette meg a választási törvény akkor kifogásolt, ko rlátozó rendelkezését. A '90es választások előtt egy hónappal az Országgyűlés úgy oldotta meg a keletkezett alkotmányjogi problémát, hogy a passzív és aktív választójog érvényesítésének feltételeként írta elő, hogy a választópolgár magyarországi lakóhelly el rendelkezzen, továbbá, hogy a választás napján az ország területén tartózkodjon. A választások óta eltelt időszakban egyre fokozódó igény jelentkezett arra — külföldön élő honfitársaink körében — , hogy részt vehessenek az ország közéletében, mintegy hit et téve hazájuk és magyarságuk mellett. A külföldön élő magyar állampolgárok választójogosultságának akadálytalan elismerése egy olyan nemzet esetében, amelynek több mint egyharmad része az anyaország határain kívül, szétszórtan él a nagyvilágban, súlyos n emzetpolitikai kérdést is érint, ami nem szabadna, hogy vita tárgyát képezze. Az emigrációban élők azzal is szavaztak, amikor elmentek, amikor elvből nem látogattak haza, és akkor is, amikor ellene szóltak sok mindennek, ami az elmúlt évtizedekben ebben az országban történt. Nem hiszem, hogy volna ellenvetésük, ha a választójogukat formálisan is gyakorolhatnák, hiszen ez nagyon megerősítené a haza és az emigráció közötti összetartozás tudatát, és még inkább bevonhatnánk ezeket a honfitársainkat az ország új jáépítésébe. A kormányzat a külföldön élő és tartózkodó állampolgárok kezdeményezésére és elismerve azt, hogy az Alkotmányba 1990ben bekerült jogi megoldás nem a legelegánsabb, javasolta az előttünk fekvő alkotmány- és törvénymódosítást. Az alkotmánymódos ítás minden magyar állampolgár részére biztosítja az aktív választójogot. A választhatósággal kapcsolatban azonban fenntartja azt a rendelkezést, hogy az csak akkor gyakorolható, ha az állampolgár Magyarországon lakóhelyet létesít. A választási rendszer ve gyes volta miatt a javaslat a külföldön élők és tartózkodó részére az országos listát indító pártokra való szavazás lehetőségét biztosítja. A múltkori parlamenti vitában sok ellenérv felmerült, ezek mindegyikére nem kívánok reagálni, hiszen a reagálások me gtörténtek már az akkori vezérszónoki körben. Itt felmerült egy olyan ellenérv, amely a választási rendszer túlságos megdrágulását és a kiadások aránytalan növekedését állította ezzel szembe. Azt hiszem, Tölgyessy Péter részéről hangzott el egy szám, egy 7 00 millió forintos költségtöbblet. Nos, időközben sikerült tájékozódnom, és a beszerzett információk minden tekintetben cáfolják ezt az aggályt, hiszen a 100 millió forint költséget sem éri el a külföldön élő választópolgárok szavazási eljárása, és az egés z választási rendszer költségét ez érzékenyen és számottevően nem drágítja meg. Ezen túlmenően azt hiszem, hogy Parlamentünk egyik megkerülhetetlen feladata a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének biztosítása. Ez már egy '89 óta húzód ó és megoldatlan probléma, ez alkotmányos kötelezettsége is az Országgyűlésnek, annál is inkább, mivel a '93 júliusában elfogadott nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, jogállásáról szóló törvény 20. § (1) bekezdésében is deklaráltuk azt, hogy a kisebbs égeknek — külön törvényben meghatározott módon — joguk van az országgyűlési képviseletre. Nos, ez a külön törvény, az előttünk fekvő választójogi törvény módosítása az, amelyik az erre szóló megoldást tartalmazza.
