Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GALI ÁKOS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
631 Mi a sorsa a bizottság állásfoglalásainak? Ki finanszírozza ennek a bizottságnak a működését? A javaslat szerint a kapitá ny, főkapitány kezdeményezi. Mi van, ha nem akarja? Mi van, ha az önkormányzat nem kíván ilyen bizottságba belemenni? Egykét finomítást elbírna azért ez a szöveg. Igen nagy részletességgel, és azt kell mondjam, hogy kielégítően szabályozza a törvényjavasl at a különböző rendőri kötelezettségeket, intézkedéseket. Kiemelem ebben a körben az úgynevezett bűnmegelőzési ellenőrzést, ami gyakorlatilag a volt rendőrhatósági felügyelet utóda, de hozzáértők szerint szükséges, egyébként pedig párosul hozzá egy jogorvo slati lehetőség. Deutsch Tamás tett már néhány észrevételt ezzel kapcsolatban, én is éppen itt látok egy kis problémát. Nem derül ki a törvényjavaslatból, hogy ezt az intézkedést mikortól lehet alkalmazni: a határozat kézbesítésétől vagy pedig a jogorvosla ti eljárás lezárulásától. Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint ugyan a fellebbezésnek halasztó hatálya van, de tesz egy kivételt, közbiztonsági okból el lehet rendelni a határozat azonnali végrehajtását. De ezt nem jogértelmezéssel kellen e megoldani, hanem tartalmaznia kellene ennek a szakasznak. Érdekes a helyzet a 40. §ban említett műszeres ellenőrzéssel vagy más néven poligráfos vizsgálattal. Ezt eddig ugyanis csak a 40/1987. számú belügyminiszteri utasítás szabályozta, megyei bírósági hatáskörbe tartozó, elsősorban élet elleni bűncselekmények nyomozása során lehetett ezt alkalmazni, illetve lehet alkalmazni. Azzal nincsen gond, hogy egy ilyen utasításból ez a rendelkezés átkerül egy törvénybe. Azonban nem feltétlenül ké tharmados törvénybe, s nem feltétlenül a rendőrségi törvénybe kell ezt átemelni. Én úgy gondolom, hogy helye lenne ennek a rendelkezésnek megfelelő helyen a büntetőeljárási törvényben a bizonyítékok körében, hiszen nemzetközileg is egyre inkább ez a megíté lése, maga a szöveg is egyébként kifejezetten büntetőeljárásban való alkalmazásról szól. Másik kifogásom, hogy az érintett személlyel szembeni alkalmazást tartalmaz a törvényjavaslat. Ezt pontosítani kellene, mert érintett személy sok mindenki van a büntet őeljárásban: például a szakértő, a védő, vagy kis túlzással akár a bíró is ide sorolható. Az utasításban egyébként pontosabb a felsorolás. (11.40) Ez a megfogalmazás itt semmiképpen nem tartható. Az intézkedések kapcsán meg kell említenem valamit, tisztelt Országgyűlés, ami tudomásom szerint szóba került a törvény előkészítése során, de aztán később nem vették figyelembe. Ha azt mondom önöknek, hogy Los Angeles, vagy azt mondom önöknek, hogy Rostock, akkor talán még nem értik. De ha azt mondom, hogy Kétegyh áza, vagy azt mondom, hogy Tura, akkor talán közelebb van egy kicsit ez a dolog az emlékeinkhez: olyan eseményekről van szó, amelyek igazolják azt, hogy nem csupán elméleti kérdés egy országban egy szűkebb területre korlátozódó és különleges intézkedéseket igénylő rendkívüli események veszélye. Ilyen rendkívüli események lehetnek a törvényjavaslat 57. § (1) bekezdésében megírt a) b) d) f) pontokban foglalt esetek. Véleményem szerint indokolt ezekben az esetekben a Kormány számára eszköz biztosítása arra, ho gy lokális szükségállapotot vezethessen be egy adott településen, például mondjuk a belügyminiszter és a polgármester közösen, természetesen szigorúan meghatározott időtartamra. Ezen idő alatt részleges vagy teljes kijárási, illetve gyülekezési tilalom len ne elrendelhető, vagy az érintett terület kiürítése be- vagy kilépési engedélyhez kötése stb. A kényszerítőeszközöket tartalmazó fejezet is több változáson ment át az előkészítés során. Szerintem egy alaposan, jól megírt fejezet lett belőle. Természetesen lehet még csiszolni, például az 50. §ban az útzár leírásának szövegében túl sok a feltételes mód, teljesen felesleges, indokolatlan ez. Szemléletbeli változást tükröz az 56. § új címe, a korábbi változatokban tömeggel, csoportosulással szembeni lőfegyverh asználatról volt szó, ehhez képest most a tömegben lévő
