Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GALI ÁKOS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
629 Azt is ki merem jelenteni, tisztelt Országgyűlés, hogy amíg a közbiztonság ilyen mértékben állam polgári hangulatot befolyásoló tényező, addig a rendőrség iránti politikai érdeklődés is ennek megfelelő lesz. (11.30) Ezt azonban önmagában aligha lehetne úgy tekinteni, mint ami ellene hat annak a folyamatnak, ami arra törekszik a rendszerváltozás végigv itele során, hogy depolitizálja a fegyveres erőket, a rendészeti szerveket, vagy újabb keletű kifejezéssel élve a rendvédelmi szerveket. Bevezetésként azt is meg kell jegyeznem a törvényjavaslat kapcsán, hogy elfogadása esetén sem lesz kizárólagos eszköz a közbiztonságért vívott harcban a rendőrség tevékenységében, mint ahogy a rendőrség maga sem kizárólagos eszköze a közbiztonság megteremtésének, még akkor sem, hogyha az állampolgárok számára az esetek oroszlánrészében így jelenik meg. Én nem akarok különö sebben belemerítkezni abba a vitába, hogy korán vagy későn alkotjuke meg ezt a törvényt. Ez esetben azonban magam is kicsit nehezen találok indokot erre a késlekedésre, mint egyébként. 1991 decemberében megvolt az első egyeztetés. Igaz, hogy akkor többek kérésére nem készült jegyzőkönyv, de hát azért végtére is nem a futballról beszélgettünk, hanem erről a törvényjavaslatról. Wekler Ferencet, aki akkor nem volt jelen, annyiban kiigazítanám a miniszter úr védelmében, hogy nem a miniszter úr tette a jegyzőkö nyv elmaradására szóló indítványt, ő csak megkérdezte, hogy legyen vagy ne legyen jegyzőkönyv, az Kőszeg Ferenctől származott emlékezetem szerint. Tény, hogy 1992 márciusában elkészült és a Parlament elé került az 5252es számú törvényjavaslat. Egy évre rá pedig a jelenlegi javaslatot nyújtotta be a Kormány. Tehát tény, hogy hamarább is elkezdhettük volna ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását, bár akkor meg nem lennénk tanúi annak a minden logikát meghazudtoló helyzetnek, hogy akkor tárgyal, tűz napirend jére a Parlament egymás után kétharmados törvényjavaslatokat, mikor a politikai elemzők egyébként azt állítják, hogy csökken a megegyezés lehetősége. A törvényjavaslat tárgyalása ténylegesen elkezdődött, és azt hiszem, többségi szándék az, hogy a rendőrség ről szóló majdani törvény a rendőrség szervezetét, feladatait, belső és külső irányítási viszonyait és más, törvényben még nem szabályozott intézkedési jogosultságait hosszú távra szólóan szabályozza más jogágak szabályaival összhangban. Mint Schiffer úr m ár megjegyezte korábban, eddig egyetlen törvény van a magyar jogtörténetben, ami a rendőrséggel foglalkozott, ez a bizonyos 1881. évi XXI. törvénycikk, ami a Budapest fővárosi rendőrség munkáját szabályozta. Ma pedig a máig ható időszakban elsősorban a kor mányzati szintű rendeleti jogforrások voltak a jellemzők, és ma is találhatók belső utasításokban olyan rendelkezések, amelyek a rendőri munkához nélkülözhetetlen szabályokat tartalmazzák. De egyébként is többéves előkészítő munka áll e mögött a törvényjav aslat mögött. És időközben változott a szabályozási kör terjedelme, a szabályozási kör mélysége is. Hogy utaljak én is ezekre: egy korábbi elképzelés szerint például a rendőrségi törvény lett volna hivatott rendezni a tág értelemben vett szolgálati viszony valamennyi, tehát anyagi, fegyelmi felelősséget, társadalombiztosítást is felölelő szabályait, ezen túl az idegenrendészeti eljárást, a magánnyomozást, a biztonsági őrökkel kapcsolatos rendelkezéseket, a lőfegyverekkel kapcsolatos szabályozást is. Hogy 19 91 nyarán ezek még nem dőltek el véglegesen, azt személyesen is igazolhatom Korinek László akkori rendészeti helyettes államtitkárral folytatott beszélgetésemre hivatkozva. Azóta ezeknek egy része átkerült másik törvénybe, de mindenképpen olyan problémát v etettek fel ezek, amelyek akadályozták azt, hogy a klasszikus, csak a klasszikus rendőrségi tevékenységre irányuló szabályozást készítsünk el. Végül is ez a mindent szabályozási koncepció elenyészett, és érvényesült az az elképzelés, hogy ennek a tervezetn ek lehetőleg olyan, és csak olyan, a klasszikus rendőri feladatokat érintő szabályozási területeket szabad felvállalnia, amelyek a politikai támadásokra a legkisebb felületet nyújtják.
