Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
610 Amennyire igényli a társadalom a határozott rendőrt, annyira rossz szemmel nézi az önkén yeskedőt, a hatáskörét túllépőt, a nem a jognak és az adott körülményeknek megfelelően intézkedőt. A rendőri fellépések jogi szabályozása, különösen pedig a kényszerítőeszközök alkalmazási rendje, a titkos módszerek bevezetése feltételeinek normatív meghat ározása jelentős lépés a jogbiztonság megteremtésében. A polgári demokráciák sem siettek ezeknek a rendőri módszereknek a jogi szabályozásával, és általában csak a hetvenes évek végétől léptek életbe a titkos felderítés eszközeit is törvényes mederbe terel ő jogszabályok. Azt kell hogy mondjuk: a titkos információgyűjtés különböző módszereinek és feltételeinek a javaslatba foglalt szabályozása igen részletes, és megfelel azoknak a szigorú követelményeknek, amelyeket az emberi jogok alkalmazásában a nemzetköz i normák fogalmaznak meg számunkra, akik ezzel is csatlakozni akarunk a demokratikus országok közösségéhez. Ahogy az indokolás is tartalmazza, a titkos információszerzés emberi jogokat sérthet, ezért szabályozása gondos behatárolást és megfelelő garanciáka t igényel. Megítélésünk szerint ezt az elvárást a javaslat teljesíti. Ugyanakkor magáról a módszerről a rendőrség nem mondhat le, mert ez is egyik eszközévé kell hogy váljon a bűnözők elleni küzdelemnek. Az nem járható út ugyanis, hogy miközben a bűnelköve tők újabb és újabb eszközöket vetnek be, a rendőrség lehetőségeit ne tágítsuk. A külön engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés esetében kisebb a veszélye más jogok sérelmének, vagy úgy is fogalmazhatunk, hogy nagyobb érdek fűződik ezek engedély nél küli gyakorlásához, mint az esetleges jogsértések kiküszöböléséhez. Az alapvető állampolgári jogok sérelmét is eredményező — eredményezhető, hogy egész pontos legyek — titkos információgyűjtés külön engedélyhez kötött, mivel annak gyakorlása ügyészi vagy b írói jóváhagyást igényel. A törvényjavaslat a nemzetközi szabályozásnak és a hazai előírásoknak megfelelően főként garanciális okok miatt igen részletesen szabályozza a rendőrség adatkezelését. E szabályok messzemenően tekintetbe veszik a személyiségi jogo k védelmét. Tisztelt képviselőtársaim! Közismert, hogy a rendőrségi törvény megalkotásához a jelen lévő parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges, önmagában a kormánypárti képviselők akarata nem elegendő az új törvény megszületéséhez. Bár van nak olyan kérdések, amelyeket ellenzékiek és kormánypártiak nem egyformán ítélnek meg, mi látunk esélyt a megegyezésre. Jó lenne, ha a honvédelmi törvény e tekintetben ragadós például szolgálna, mert választások ide, választások oda, a közvélemény pártállá stól függetlenül elemi erővel igényli a közbiztonság, közrend javítását, amely elvárást jól szolgálná egy minél hamarabb megszületendő rendőrségi törvény. Tisztelt képviselőtársak! Egyrészt hosszú beszédnek rövid a tartalma, másrészt, elnök úr is ismertett e, elhangzott egy javaslat, mely szerint 1520 percnél hosszabb a vezérszónoki hozzászólás se legyen, ezért én tisztelettel befejezem, megköszönve megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megadom a szót Wekler Ferenc képviselő úrna k, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő urat illeti a szó. Felszólaló: Dr. Wekler Ferenc az SZDSZképviselőcsoport nevében WEKLER FERENC, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszön öm szépen. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Elöljáróban engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a rendőrség jelen lévő képviselőit. (Taps.) Nagyon örülök annak, hogy az országos főkapitánnyal az élen a karzaton helyet foglalnak. Köszöntöm a rendőrségi s zakszervezet képviselőit is. Remélem, hogy végig figyelemmel fogják kísérni a vitát és a megfelelő tanulságokat leszűrik belőle, és nem tesznek úgy, mint a honvédelmi törvény során a katonák, akik a vezérszónoklat után kivonultak a teremből és az ellenzéki szónokokra már nem voltak kíváncsiak. (10.10)
