Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 5. kedd, őszi ülésszak 10. nap (328.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitája - SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az MDF vezérszónoka:
608 Felszólaló: Dr. Sóvágó László az MDFképviselőcsoport nevében SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. az MDF vezérszónoka: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Afféle vezérszónoki fogás, hogy egy törvényjavaslatot annak jelent ősége méltatásával kezdjünk. Így értékelődtek le a rendkívül jelentős, kiemelkedő figyelemre igényt tartó jelzős szerkezetek. Ennek a törvénynek a jelentősége azonban tényleg rendkívüli, valahol ott helyezkedik el az Alkotmány utáni élbolyban. Kiderül ez a törvényjavaslat első mondatának a következők szerinti megjelenítéséből is: "A Magyar Köztársaság rendőrségének feladata a közbiztonság és a belső rend védelme. Mindkét tevékenység az állam mint szervezet alapvető kötelessége. Közbiztonság és belső rend né lkül nincs állam vagy csak nevében az. Közbiztonság és belső rend nélkül az anarchia lesz úrrá, veszélybe kerülnek a társadalom alkotmányos alappillérei, a gazdaság és egyéb emberi értékek, elvész az állampolgári biztonságérzet." Minden demokratikus állam felhatalmazást kapott ezen értékek megvédésére, amely jelentős részben a rendőrség útján történik. A rendőrségi törvény tehát kifejezője annak a társadalmi akaratnak, amely felruházza a rendvédelmet a szükséges jogosultságokkal, egyben pedig kijelöli a ren dőrség helyét az államszervezetben, és meghatározza a feltételeket, a garanciális korlátokat és a felelősséget. Tisztelt Ház! A magyar rendőrség az elmúlt három évben olyan eredményeket mutatott fel, amelyek mellett nem lehet a ma szokásos lekicsinyléssel elmenni, esetleg elhallgatni. Kormánypártisággal aligha vádolható sajtótermékekben megjelent közvéleménykutatási adatokból is egyértelműen kiviláglik, hogy a rendőrség lakossági megítélése javult, nagyobb a bizalom. Annak ellenére így van ez, hogy külföld i szakintézetek becslése szerint is mintegy 6500 rendőr hiányzik az országból, pedig parlamenti áldással 1992ben 3000, míg 1993ban 500 fővel növekedett a rendőrség létszáma. Nem kis mértékben a rendőrség munkájának is betudhatóan megállt a bűnözés növeke dése. A kétségtelenül mutatkozó eredmények ellenére, a magyar lakosság a közbiztonság javítását tartja a legfontosabbnak, megelőzve például az életszínvonallal kapcsolatos feladatokat. Az elkövetett bűncselekmények száma jelentős, így örülni nincs okunk, d e azt sem árt elégszer hangsúlyozni, hogy mindezek ellenére európai összehasonlításban még mindig kedvező a kép. Például a sokak számára a jóléti társadalom irigyelt példaképéül szolgáló Németországban 1992ben 10000 lakosra 796 bűncselekmény jutott, míg M agyarországon "csak" 433, valamennyivel több, mint a fele. Azt már magam is meglepetéssel olvastam, hogy a magyar rendőrök eredményesebbek a bűnelkövetők felkutatásában, mint német kollégáik. Tisztelt képviselőtársak! A lakosság a konfliktusokat megelőzni és megoldani kész, szolgáltató, határozottabban intézkedő, jól felkészült rendőrséget akar. Azt várja, hogy ehhez a jogi szabályozás is lehetőséget adjon, mert mindezek hiányában a cél csak hiú ábránd. Ugyanakkor nem lehet olyan cél, amely a törvényes eszk özök mellőzését megengedné. Az előzetes viták kapcsán, mint egy a szóba jöhetők között, voltak, akik az önkormányzati rendőrség modellje mellett tették le a voksot. Bizonyos körülmények között, meghatározott feltételek mellett ennek is megvan a létjogosult sága. De be kell látnunk, ma és ebben az országban számos figyelmet érdemlő vonása ellenére, másra van szükség, hogy a kitűzött céljainkat meg tudjuk valósítani. A javaslat ezért egyértelműen az erős, centralizált és szigorúan hierarchizált rendőrség jogi kereteit teremti meg. Jellemző, hogy az egységes rendőrségi modell létrehozása még azokban az országokban is napirendre került, ahol vagy amelyekben hosszú ideig hagyományosan a decentralizált, önkormányzati irányítási elv érvényesült.
