Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - DRAGON PÁL, DR., a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
60 Ilyen új szabály az áru hamis jelölése, amely a versenytárs sérelmével járó tevékenységet pönalizálja, illetve a fogyasztó megtévesztése, ami a vásárlók érdekeit sértő cselekményt rendeli büntetni. A gazd asági élet átalakulásával kiemelt szerepet kapott a gazdálkodószervezetek hitelezési tevékenysége, a pénzintézeti tevékenység, a gazdasági adatszolgáltatás, az értékpapírkereskedelem, az üzleti titok védelme, a bankszféra működése. A javaslat 11. §a a hi telezői igények kielégítését hivatott büntetőjogi eszközökkel is biztosítani a polgári jog szabályai mellett. Nem kívánja a javaslat büntetni az elkövetőt, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti. E szabály is a mielőbbi teljesítést célozza. Ugya ncsak a hitelezők érdekeit védi az a módosító javaslat is, amely szerint a korábbiakhoz képest az alap- vagy a törzstőkének nemcsak a társaság tagjának történő jogtalan kifizetését, hanem annak bármilyen formában való jogtalan elvonását is bűncselekménynek minősíti. Többször nyilvánosságra kerültek olyan tranzakciók, amelyek során a valós értéket messze meghaladó szolgáltatások okán lényegében áron alul jutottak vagyoni előnyökhöz, illetve olyan esetek, amikor a hitelezők kielégítését hiúsította meg az érté ken felül a társaságba bevitt szolgáltatás, amelyről csak a felszámolás során derült ki annak lényegében értékesíthetetlen volta. Ennek megoldása végett a javaslat — a valótlan érték megjelölése címen — új tényállást iktat a törvénybe, három évig terjedő s zabadságvesztéssel fenyegetve az ilyen cselekmények elkövetőit. A pénzintézeti tevékenység körében garanciális követelmény, hogy a pénzintézeti tevékenység csak a törvényben előírt engedély birtokában végezhető. A forgalom biztonsága megkívánja, hogy az il yen tevékenységet engedély nélkül végzők büntetőjogilag is felelősséggel tartozzanak. Ezért a javaslat a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység bevezetésével kíván e követelménynek eleget tenni. A gazdasági életben való tájékozódást, informálódást segítő ny ilvántartások pontosságához, hitelességéhez fűződő igényt nem szükséges indokolni. A gazdaság szereplői, irányítói, ellenőrző szervei e nyilvántartások segítségével végzik tevékenységüket. A nyilvántartások döntően gazdálkodószervezetek adatszol- gáltatása in alapulnak. A közhitelesség igénye megköveteli, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek pontosan eleget tegyenek a kötelességüknek. A javaslat a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettséget elmulasztók büntetőjogi felelősségre vonására teremti meg a törvényi alapot a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása címén. Az új befektetési normák térhódításával, az értékpapírok, részvények megjelenésével, a tőzsde szerepének növekedésével az értékpapírokat kibocsátó, forgalmazó szervezetek felelőssége is fo kozódik. Az üzleti szférában nemcsak maga az értékpapír testesít meg vagyoni értéket, hanem az erre vonatkozó információ is. Különösen vonatkozik ez arra a körre, amely az értékpapír kibocsátásával, forgalmával kapcsolatos aktuális információk birtokában v an. A befektetők biztonságát védi a javaslatnak az a rendelkezése, amely a bennfentes értékpapírkereskedelemre vonatkozik. A javaslat büntetőjogi szankciót fűz az olyan cselekményhez, amely az értékpapírral kapcsolatos bennfentes információk birtokában el őnyszerzés érdekében történik. Nemcsak az követ el bűncselekményt, aki maga köt ilyen üzletet, hanem az is, aki mást bíz meg ilyen ügylet kötésével. Kellő pontossággal határozza meg a javaslat a bennfentes információ fogalmát is. Fontos követelmé ny, hogy a befektetni kívánók a gazdálkodószervezet vagyoni helyzetéről pontos információkat kapjanak. Csak ilyen adatok birtokában lehet a befektetés sorsáról felelősen dönteni. Nem ritka eset, hogy a gazdálkodószervezetek a befektetők bizalmának elnyerés e érdekében a gazdálkodószervezet vagyoni helyzetéről valótlan adatokat híresztelnek vagy a valót elhallgatják, így bíztatva befektetésre a vállalkozókat. Az ilyen vállalkozások többnyire a befektetők pénzének megszerzése után nyom nélkül — a pénzzel együt t — tűnnek el és mennek csődbe. Az ilyen gazdálkodói magatartással szemben szükséges minden büntetőjogi eszközzel is fellépni.
