Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - HACK PÉTER, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
56 számolnak be maffiaszerű bűncselekményekről, rémisztgetnek bennünket és a lakosságot is ukrán maffiával, litván maffiával, csecsen maffiával és nem tudom még mi lyen maffiákkal; és fényképeket látunk mindenféle nagy tűzerejű fegyverekről, vagy nyilakról, vagy bunkósbotokról, vagy más, ehhez hasonlókról, amiket a rendőrség foglalt le úgymond nagy maffialeleplezések során. De ezekből a nagy maffialeleplezésekből vég ül is az a nagy gazdasági büntetőper még nem született meg, amire valószínűleg szükség lenne, mert — én is osztom azt a meggyőződést — a maffiaszerű bűnözés jelen van, és a maffiaszerű bűnözéssel szemben a végrehajtó hatalom még nem találta meg a kellő fel lépési lehetőséget. Ezt azért is fontosnak tartom megjegyezni, mert úgy tűnik, hogy a gazdasági büntetőjog szabályozásával egy ilyen típusú kihívásra is válaszolni akar a kormányzat. Talán a pénzmosás — amire Kutrucz Katalin is utalt — egy olyan büntetőjogi tényállás lehet, amely bizonyos körökben fellépésre ad lehetőséget a rendőrség számára a terrorizmussal, a kábítószerrel való visszaéléssel vagy fegyvercsempészéssel összefüggésben keletkezett anyagi javak elkobzására, illetve az ezeket az anyagi javakat legalizálni igyekvők megbüntetésére. Itt tennék én is egy kritikai megjegyzést a pénzmosással kapcsolatban. Én nagyon fontosnak tartanám — szemben Kutrucz Katalinnal — , hogy ezt a tényállást minél hama rabb megalkossuk. Én is osztom azonban azt az aggályt, miszerint nem biztos, hogy csak ez a három bűncselekmény — tehát a terrorcselekmények, vagyis a terrorizmus, a kábítószerrel való visszaélés és a fegyvercsempészés — olyan bűncselekmény, ahol a pénzmos ás megjelenhet, hiszen a jelenleg folyó, a rendszerváltás óta az első nagynagy gazdasági büntetőperben, az olajmaffia elleni fellépésben keletkezett pénzek legalizálását nem akadályozná meg. Hozzáteszem: ez a tényállás semmiképpen nem vonatkozik az olajma ffia ügyére, hiszen később születik, és a korábban elkövetett bűncselekményekre nem vonatkozik — de ha a jövőben hasonló típusú bűncselekményt követnének el, vagy ha bekövetkezett volna az, amire Kutrucz Katalin is utalt, hogy ezeket a változtatásokat már évekkel ezelőtt végre kellett volna hajtani, akkor sem lehetne ezt a tényállást azoknak a pénzeknek a megfogására alkalmazni, azoknak a milliárdoknak a megfogására, amelyek a sajtóhírek szerint az olajmaffia cselekedetei során keletkeztek. Ez a tényállás n em tud mit kezdeni a szintén szervezetszerűen, maffiaszerűen elkövetett gépjárműkereskedelemmel — amiről, ugye, mindannyian tudunk: nagy mennyiségben lopnak el és szállítanak külföldre gépjárműveket Magyarországról. Ezt szervezetszerű, maffiaszerű bűnband ák végzik. Az így keletkezett vagyoni előnyöket aztán legális forrásokban — a szerencsejátékokon keresztül, a bankokon keresztül — tisztára lehet mosni, és ezt ez a tényállás sem akadályozza meg. Én is úgy gondolom, ahogy Kutrucz Katalin: ezen gondolkodni kellene. Hozzáteszem azt is, hogy némiképp aggasztónak tűnik a statisztikai adatokból a végrehajtó hatalom tevékenysége más gazdasági bűncselekmények területén is. Az egyik kör, amit érint a törvénymódosítás, az úgynevezett korrupciós bűncselekmények köre. Ha igaz az, hogy a gazdasági bűncselekmények körében nem következett be jelentős változás — és ezt nem lehet tudományosan megmagyarázni, mert nem lehet megérteni azt, hogy miközben az összes vagyon elleni bűncselekmény megduplázódik, a gazdasági bűncselek mények száma miért csak 200zal növekszik — , ugyanígy nem lehet választ adni arra a kérdésre, hogy a korrupciós cselekményekkel kapcsolatban miért nem folynak eljárások. Ebben az évben, az 1993as esztendőben, az első hat hónapban a statisztikák azt rögzít ik, hogy az egy évvel korábbihoz képest felére csökkent a vesztegetések száma: az első félévben hat hónap alatt 143 — tehát egyszáznegyvenhárom — vesztegetési cselekményben indított eljárást a rendőrség. Ezekben a vesztegetési cselekményekben döntő többség ben úgynevezett piti vesztegetések vannak, meglehetősen kevés a nagy korrupciós üggyel kapcsolatos eljárás. Aligha hihetjük, hogy azért ilyen kevés, mert nem folyik korrupció. Ebben a vonatkozásban, úgy érzem, illúziókat táplálnánk, ha azt hinnénk: önmagáb an azzal, hogy szabályozzuk ezeket a gazdasági bűncselekményeket, már tettünk valamit a gazdasági bűnözéssel szemben — hiszen a vesztegetésnek van hatályos szabályozása. A tervezet — mint ahogy Kutrucz
