Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 7. kedd, őszi ülésszak 2. nap (320.) - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK(Szabad György): - BALSAI ISTVÁN, DR.igazságügy-miniszter:
50 A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK(Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát a büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat által ános vitája. Az előterjesztést új változatban 4877es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Balsai István igazságügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Balsai István igazságügyminiszter, a napirendi pont előadója BALSAI IST VÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Büntető Törvénykönyv módosításával kapcsolatban a Parlament már hosszabb ideje szakaszos törvényhozói munkát végez. Ami a jelen javaslat tartalmát illeti, ez két korábban benyújtott és átdolgozott és együttessé tett javaslat megtárgyalását igényli. A Kormány a saját hatáskörében a közrend és a közbiztonság hatékonyabb védelme érdekében már korábban szabályozta a lőfegyverekre és a lőszerekre, valamint a gáz- és riasztófegyverekre, lég fegyverekre és lőterekre vonatkozó előírásokat. A javaslatnak idevonatkozó része az ehhez kapcsolódó büntető tényállások módosításával és az új tényállásként bevezetendő fegyvercsempészés bűncselekményének kérdésével foglalkozik, természetesen azzal a szán dékkal, hogy hathatósabb büntetőjogi védelmet biztosítson ezen a területen. Ami a javaslat terjedelmesebb és a közvéleményt is jobban érdeklő részét illeti, az Országgyűlés törvényhozói munkájának egyik legnagyobb ívű jogalkotási folyamata is, és a megvált ozott társadalmi és gazdasági körülmények is természetszerűvé teszik azt a szükségszerűséget, hogy a gazdasági bűncselekmények teljes körű újraszabályozása mielőbb megtörténjen teljes mértékben. (10.10) Eddig is történtek — mint arra nyilvá n nem kell önöket emlékeztetni — törekvések a Btk. XVII. fejezetében vagy a hasonló jogi tilalmakat tartalmazó gazdasági jellegű magatartások körében változtatások. Csak kettőre emlékeztetném a tisztelt Országgyűlést: nem olyan régen a csődbűntett tényállá sát alkotta meg a magyar Parlament, korábban pedig egy másik törvényhez kapcsolódóan a számviteli bűntett tényállását. Ezek a szórványosnak mondható és nem teljes körű szabályozások természetesen kiegészíthetők még a nemrégen hatályba lépett, május 15én é letbe lépett büntetőnovellának a gazdasági életet, ezen belül is elsősorban az adózási fegyelmet és előírásokat sértő tényállásokat újra szabályozó része. Ezekkel együtt a szóban forgó javaslat, ezeket a módosításokat is figyelembe véve, egy olyan piacgazd asági viszonyoknak megfelelő büntetőjogi szabályozást szeretne kialakítani a gazdasági bűncselekmények körében, amely szem előtt tartja azt a kettősséget, hogy egyfelől a piacgazdaság körülményei között nyilván jelentősen visszaszorul a gazdaság jogi eszkö zökkel történő befolyásolása, ezen belül speciálisan a büntetőjogi eszközökkel történő befolyásolás sokkal kisebb területre szorítkozik, ugyanakkor sem az átmeneti időben, sem a konszolidált piacgazdaság viszonyai között nem mondhat le az állam a gazdaság és a gazdaság szereplőinek a büntetőjogi védelméről. Anélkül, hogy jogtörténeti részt tartalmazna ez a rövid bevezető, utalok arra, hogy a magyar jogi szabályozással, annak legelső, írásbelileg fennmaradt jogtörténeti emlékével egyidős a gazdaság védelme. Talán Szent István törvényeitől kezdődően, ahol a mai fogalmak szerinti adócsalás tényállását az akkor szokásos módon rendelte büntetni. Átível a magyar jogalkotáson ez a folyamat a modernebb, XIX. században szokásos megoldásokkal, a hazai jogalkotás egyen értékű jogi szabályozást adott a váltóhamisítással kapcsolatos bűncselekmények, majd a hitelezők védelmének érdekében hozott rendelkezések eléggé ismertek. Szeretném kiemelni a XIX. század végén az
