Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 27. hétfő, őszi ülésszak 7. nap (325.) - Napirend előtti - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Szabad György): - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
409 használják fel a korrupciós ügyleteket, hiszen alkalmanként elővesznek egyegy ügyletet, azt föltupírozzák, a sajtó elé tárják; talán ezek még nem is kiforrottak, nem is eléggé megalap ozottak, és ezzel a gazdaság bizonyos szereplői, a gazdaság bizonyos szférája számára egyfajta árnyékot is teremtenek a közvélemény ítéletében. Elnézést, ha azt mondom, hogy az időzített bejelentéseknek egyik amolyan iskolapéldája szerintem éppen a bankbot rány, amely legutóbb kapott nyilvánosságot. E tekintetben ugyanis mélységesen egyetértek Lengyel Lászlóval abban, hogy ez az ügy régóta ismert volt, és annak kirobbantása nem más, mint figyelmeztetés a bankembereknek: uraim, figyelünk önökre, különösen akk or, ha netán megvonni igyekeznek támogatásukat tőlünk. Másfelől viszont éppen hogy vannak olyan ügyek, amelyekről már talán évekkel ezelőtt értesült a közvélemény, ám minden bizonnyal ugyancsak bizonyos politikai megfontolások vagy politikai érdekek miatt az ügyek elaltatása következett be. Ennek szerintem egyik példája — több példája is van — például az úgynevezett Ybl Bank, Heptacsoport botrányügye, vagy éppen az olajhamisítók ügye, az olajbotrány. Az előbbinél netán aktív politikusok közreműködése is sz erepet játszott az altatásban, az utóbbinál viszont éppen hogy a honvédség jelenléte és érdekeltsége. Tisztelt Ház! Úgy véljük, Magyarországon még nem működik a piacgazdaság, de már él és virul a korrupciós piac. E piac kínálati oldalán döntően a magánszfé ra képviselői jelennek meg, míg a másik oldalon az állami szférát megtestesítő, megjelenítő tisztviselői kar. Márpedig — ez köztudomású — ez a tisztviselői kar óriási mértékű pénz fölött rendelkezik. Gondoljunk csak az állami költségvetésre, az Állami Vagy onkezelő Rt. vagy az Állami Vagyonügynökség által privatizálható vagyon nagy horderejű értékére. Mi több, arra a lehetetlen állapotra is, hogy például az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság sok száz milliárdos vagyonáról a legnagyobb tulajdonos képviselet ében egyszemélyes közgyűlésként akár egyetlen ember is dönthet. S ha mindehhez még azt is hozzátesszük, hogy az állami és persze az önkormányzati szervek politikailag is elkötelezettek, de legalábbis erős politikai befolyás alapján dönthetnek, nos, akkor ú gy tűnik, valóban tág tere nyílhat a korrupciónak, a nem az állami, társadalmi, hanem a magán, illetve a politikai érdekek érvényesítésének. Tisztelt Ház! A gazdasági és a politikai összefonódásnak, a korrupuciónak szerintem van még egy — s talán ez a leg döntőbb — oka. A jelenlegi magyarországi viszonylagos politikai stabilitás kétségtelen tény, s ez egyaránt érdeme a kormányzati és az ellenzéki erők eltökéltségének. Ám e viszonylagos politikai stabilitás árnyékában kíméletlen gazdasági polgárháború dúl a vagyonért. S ezen keresztül a gazdasági és a politikai hatalom megszerzéséért. A vehemencia érthető, hiszen az elmúlt évtizedek során felhalmozott több mint 2000 milliárdos társadalmi vagyon újraelosztása, leginkább magánkézbe adása egyszeri és megismételh etetlen alkalom. A polgárháború néhány ezer vagy tízezer ember között folyik milliók kisemmizésével, s vannak, akik már csatát is nyertek: háromnégy esztendővel ezelőtti egykét milliós vagyonukat akár több száz millióra is, netán milliárdra növelhették. Úgy gondolom, nem tekinthetünk el e folyamatok mellett, hiszen három esztendő alatt több száz milliós vagyont szerezni, értéket szerezni nem hiszem, hogy csak tisztességes úton lehetséges. Sőt! Tisztelt Országgyűlés! Akkor, amikor mindezekre az ügyekre sze retném felhívni egy vizsgálóbizottság működésével a figyelmet, a közvélemény figyelmét is, akkor az a cél vezérel, hogy valóban tárgyilagos, tiszta képet alkothasson a polgár, a közvélemény, a politikai közvélemény a helyzetről, hogy valóban tiszta helyzet teremtődhessék még a választások előtt, hogy ne lehessen politikai alku vagy pedig politikai negatív megítélés tárgya mindaz, ami történik ezen ügyekben. Éppen ezért javasoljuk Kőrösi Imre képviselőtársammal együtt, hogy ezt a vizsgálódást és a bizottság munkájának a megalapozását több állami számvevőszéki vizsgálat alapozza meg. Egyfelől az úgynevezett olajbotrány ügyében a vámszervek, a hadsereg, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet szerepét, illetve megítélését. S itt hadd hivatkozzam csak érzékeltetéskép pen egyetlen anyagra, amelyet a Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezete juttatott el — nem tudom — talán
