Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 7. kedd, őszi ülésszak 33. nap (351.) - A vízgazdálkodási társulásokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MEZEY KÁROLY, DR. bizottsági előadó:
2484 Ezen túlmenően a javaslat — összhangban az alkotmányos követelményekkel — megszünteti a társulati tulajdon társadalmi tulajdon jellegét, a tulajdonformák közötti megkülönbö ztetést. A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, mivel az átfogó szabályozást majd rövidesen a Parlament elé kerülő, vízgazdálkodásról szóló törvényjavaslat tartalmazza. A beterjesztett módosítások addig is megfelelő keretet adnak a vízi társ ulatok megváltozott körülmények közötti folyamatos működéséhez. (16.40) Tisztelt képviselő hölgyek, urak! Az elmondottak alapján kérem a törvényjavaslat megtárgyalását és támogatását. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót dr. Mezey Károly képviselő úrnak, a kijelölt önkormányzati bizottság előadójának. Felszólaló: Dr. Mezey Károly, az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság előadója MEZEY KÁROLY, DR. bizottsági előadó: Tisztelt Elnök Úr! T isztelt Országgyűlés! Kormányunk kivételes, sürgős eljárásban törvényjavaslatot nyújtott be a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. törvényerejű rendelet módosításáról. Az önkormányzati, belbiztonsági és rendőrségi bizottság azért tárgyalta a j avaslatot, mert a vízgazdálkodási társulások közfeladatokat látnak el, így az önkormányzati törvényben előírt önkormányzati kötelezettségeket teljesítenek. A vízgazdálkodási társulások kétfélék lehetnek: a víziközműtársulatok és az úgynevezett vízi társul atok. A víziközműtársulatok az alábbiak: vízműtársulatok, amelyek az ivóvíz biztosítására alakulnak; csatornaműtársulatok a település szennyvízkérdésének megoldására; belterületi vízelvezető társulatok, amelyek a belterületi belvizek elvezetését szolgálj ák. A vízi társulatok feladata a helyi, külterületi vízrendezés és műszaki jellegű talajvédelmi feladatok ellátása. Így többek között kisebb vízfolyások szabályozása, medrük fenntartása, belvízelvezető csatornák, szivattyútelepek létrehozása és kezelése, k özcélú víztárolók létrehozása, kezelése, nyári gátak létrehozása és karbantartása, továbbá helyi közcélú mezőgazdasági vízhasznosítási munkák végzése. E társulatok önkéntes alapon jönnek létre, és azok a jogi és magánszemélyek hozzák létre, akik a fenti cé lokban érdekeltek. Legfőbb fórumuk a taggyűlés, az operatív munkát az intézőbizottság irányítja. A taggyűlés meghatározza az érdekeltségüknek megfelelő feladatokat és az érdekeltségi arányokat a tagok között, továbbá ennek alapján megállapítja az érdekelts égi hozzájárulást. A társulat által létrehozott közcélú vízgazdálkodási vagyontárgyak céljuknak megfelelően vagy önkormányzati, vagy állami tulajdonba mennek át, és azok kezelőit a tulajdonos jelöli meg. E törvény meghozásának alapkérdése az, hogy a vízi t ársulatok a közcélú feladatok ellátásán kívül vállalkozhatnak is, ami logikus, tekintve, hogy jelentős kapacitásuk van különböző földmunkák, valamint bizonyos építő tevékenység elvégzésére, és számottevő munkaerőtartalékkal is rendelkeznek. Ez a gazdasági tevékenység teszi szükségessé az érvényben levő jogszabály módosítását. Jelenleg a vízügyi szabályozásról és azon belül a vízgazdálkodási társulások működéséről az 1964. évi IV. törvény és az 1977. évi 28. törvényerejű rendelet rendelkezik. Helyeselhetjük a Kormánynak azt a törekvését, hogy a vizekkel kapcsolatos általános szabályozást egy átfogó törvénybe foglalja, továbbá azt a szándékot is, hogy azt a környezetvédelemről szóló törvénnyel egy időben szándékozik benyújtani, amire valószínűleg 1994 folyamá n kerül sor. Bizottságunk az előterjesztővel egyetért abban, hogy addig is, erre az időre is indokolt megváltozott jogrendünkhöz igazítani a vízgazdálkodási társulatokról szóló jogszabályt. Ezért helyénvalónak tartjuk, hogy a Kormány kivételes, sürgős eljá rást kért a törvény meghozására.
