Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 7. kedd, őszi ülésszak 33. nap (351.) - Kérdések - MOLNÁR TIBOR, DR. (SZDSZ)
2456 A kérdésekkel kezdjük. Az új interpellációk és kérdések tegnapi bejelentését kiegészítem azzal, hogy Varga Zoltán kérdést nyújtott be, melynek elhangzására valószí nűleg jövő heti ülésünkön kerül sor. Dr. Molnár Tibor, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszterhez Mi a Kormány tényleges álláspontja a lakásépítés és vásárlás támogatása, illetve a szociálpolitikai támogatás összegének emelése ügyében? Molnár Tibor képviselőtársamat illeti a szó. Kérdések Kérdés: Dr. Molnár Tibor (SZDSZ) — a pénzügyminiszterhez — Mi a Kormány tényleges álláspontja a lakásépítés és vásárlás támogatása, illetve a szociálpolitikai támogatás öss zegének emelése ügyében? címmel MOLNÁR TIBOR, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez ügyben — még a nyári szünet előtt — a Kormány '94. évi költségvetési törvényjavaslatának benyújtása előtt kérdést intéztem Szabó Iván miniszter ú rhoz, amelyre adott válaszában a miniszter úr elismerte, hogy ez az ügy jócskán a Kormány körmére égett, és ebben valami gyökeres változtatást kell tenni. Valóban, a miniszter úr válasza után nem sokkal a sajtóban arról lehetett olvasni, hogy tervezik a sz ociálpolitikai támogatás összegét jelentősen emelni, illetve a lakásvásárlási hitelek és kamatok ügyében is komoly változtatások lesznek kedvező irányban. Ezek ismeretében megdöbbenéssel olvastam a Magyar Közlönyben, a Kormány 136/1993. október 7én megjel ent rendeletét, amely módosította a lakásépítési és vásárlási támogatás alaprendeletét, a 106/1988. számú minisztertanácsi rendeletet. Megdöbbenésem természetesen nem a módosításnak szól, hiszen magam is szorgalmaztam a régi rendszer megújítását, hanem an nak, hogy ez a módosító rendelet drasztikusan szűkíti a korábban biztosított kedvezményeket is. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a módosító rendeletet. Eszerint, a szociálpolitikai támogatás összegét ma már hitelként, banki kamattal kell felvenni és csak a g yermek vagy gyermekek születése után írják jóvá azt az összeget, amely szociálpolitikai támogatás címén jár. A korábbi rendelet szerint e támogatás összegét előre biztosították, ezzel jelentősen csökkent a lakásépítésre és vásárlásra egy összegben fizeten dő teher. Továbbá: megszűnt az általános támogatási kölcsön teljes köre. Ezek után csak új lakás építésére és vásárlására vehető igénybe. Ezzel korlátozta a Kormány azon fiatalok lakáshoz jutásának a lehetőségét is, akik az új építések hiányában, magánforg alomban oldanák meg lakásproblémájukat. Továbbá: megszűnt a kiemelt törlesztési támogatás, amely egy gyermek után 40% volt az első öt évben, két gyermek után 70, három gyermek után pedig 80%. Ezt a támogatást is megelőlegezte a pénzintézet. E rendszer hely ett a Kormány módosítása folytán belépett az úgynevezett állami kamattámogatás. Ez független a gyermekek számától, de nagyon is függ a család jövedelmétől, ugyanis a kevés jövedelmű család nem kap vagy alig kap, a nagyobb jövedelmű pedig megkaphatja. A tám ogatás mértéke is nevetséges ebben a rendszerben, hiszen a tartozás 4%a az első öt évben, 3%a a második öt évben és 1%a a harmadik öt évben. Nem is beszélve az azóta már elfogadott, társasági adót módosító rendeletről, amely tovább korlátozta a kedvezmé nyek körét azzal, hogy a munkáltató által az adózott eredményből nyújtható munkáltatói támogatás összegét drasztikusan csökkentette. Még ez a rendelet szüntette meg például a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatal legfeljebb egy évre szóló lehetőségét arr a, hogy kérje a törlesztés felfüggesztését vagy mérséklését. Ez teljesen megszűnt. Azonkívül megemlíthetjük a személyijövedelemadótörvényt, amelynek koncepciójában
