Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - A HM Radar Rádiótechnikai Részvénytársaságot terhelő haditechnikai műszaki fejlesztésekre adott juttatások visszafizetésének elengedéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK(Dornbach Alajos): - BALOGH GYÖRGY, DR. a honvédelmi bizottság elnöke: - ELNÖK(Dornbach Alajos): - GAÁL GYULA (SZDSZ)
244 vállalat időről időre való bedobását a Parlament elé, közölve, hogy márpedig ez a vállalat igen súlyos helyzetben van, és ezzel valamit tenni kell, mert országos érdekek fűződnek hozzá. Másik oldala ennek a követelménynek, hogy olyan megoldás kell, amely világossá teszi, hogy az adott eljárás, amelyet választunk, milyen ös szegű és milyen irányú állami szerepvállalást jelent a válság kezelésében. Csak ezeknek a követelményeknek az érvényesülése mellett lehet rangsorolni a válságkezelési igényeket, és csak ekkor lehet felelős döntéseket hozni. Az nyilvánvaló mindenki számára, hogy nincs az országnak olyan szeglete, zuga, és szinte nincs olyan vállalat vagy vállalati kör, vagy gazdasági ágazat, ahol ne lehetne nyomós érveket felhozni annak alátámasztására, hogy ott fontos népgazdasági, foglalkoztatáspolitikai és egyéb érdekek f űződnek ahhoz, hogy az adott vállalat adósságát el kell engeni, rendezni kell, állami segítséget kell nyújtani. Ahhoz azonban, hogy valóban felelős döntést tudjunk hozni, és rangsorolni tudjuk ezeket az igényeket, meggyőződésünk szerint arra lenne szükség, hogy egy komplex válságkezelő, vállalati válságkezelő programba illeszkedjenek ezek a javaslatok, és akkor tudjuk mindegyiket a saját súlyának megfelelően kezelni. Különben ilyen eseti, apró döntésekkel százmillió forintok folynak ki mindig az államháztar tás köréből anélkül, hogy ennek az átfogó gazdasági hatását valaha is elemeztük volna, fölmértük volna. Most ebben az esetben pedig nemcsak erről van szó, hogy nem illeszkedik egy válságkezelő programba. Sajnos, arról is szó van, hogy maga az előterjesztés a konkrét ügy kapcsán sem adja meg azokat az információkat, azt a tájékoztatót a képviselőknek, amelyek megalapozhatják ezt a döntést. Csak egy példát hadd emeljek ki. Az előterjesztés indoklása az elődvállalatnak 3 milliárd 800 millió forintos vagyonáról beszélt tavaly december 31ei állapotnak megfelelően. Ebből a 3 milliárd 800 millió forintból összesen 100 millió forint az, amely a HM Radar Részvénytársaság alaptőkéjébe bekerült, a további 500 millió forint adósságkonverzióval kerülne vagy került ebbe az alaptőkébe. Tehát 3 milliárd 200 millió forint sorsáról nincs semmilyen információja a Parlamentnek. Nem tudjuk azt, hogy ezt milyen célokra fordították, ezeknek milyen szerepe lehetett volna a vállalat korábbi adósságainak rendezésében, hogyan építette be a válságkezelésbe a Kormány ezt a 3 milliárd 200 millió forintos vagyonösszeget. Azt gondolom, nem szükséges alátámasztani, hogy mekkora összegről van itt szó. A 3 milliárd 200 millió forint olyan komoly tétel, ami a költségvetésben is megfelelő súllya l kell, hogy szerepeljen. A másik probléma, amit mondtam, hogy sajnos, nem elégíti ki ez az előterjesztés, az, hogy nem világos, hogy az állami szerepvállalás tulajdonképpen milyen irányban történik, milyen célokat szolgál és milyen nagyságrendű. Ahogy az előbb mondtam, 500 millió forint adósságkonverzióval kerül be a HM Radar alaptőkéjébe. Ez azt jelenti, hogy az Állami Fejlesztési Intézet ekkora részben, durván 83%os nagyságrendben tulajdonosa ennek a HM Radar Részvénytársaságnak, a maradék részvényeket pedig a Honvédelmi Minisztérium birtokolja, illetve a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Feltételezem, illetve nem feltételezem, hát ez biztosan állítható, hogy ez az 500 millió forint is, ami az Állami Fejlesztési Intézet alaptőkéje, tiszta állami támogatás ennek a részvénytársaságnak a létrehozásában, már adósságelengedést jelentett, alaptőkésített adósságot jelenít meg. Ugyanakkor azt viszont feltételezem, hogy a tulajdonosi jogokat, a szavazati jogokat ténylegesen nem az Állami Fejlesztési Intézet gyakorol ja, hanem a Honvédelmi Minisztérium. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy itt egy olyan zárt rendszerről van szó, ahol a tulajdonos az állam, a hitelező az állam és a megrendelő is az állam. Tehát egy zárt körben mozgó pénzügyi tranzakcióról kellene m ost döntenünk, és ebben a zárt körben mozogva meggyőződésem szerint tiszta viszonyokat kellene teremteni. Olyan viszonyokat, amiben világossá válik, hogy ez a részvénytársaság valóban honvédelmi érdekeket szolgál, tehát a tulajdonosi jogokat a Honvédelmi
