Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TROMBITÁS ZOLTÁN (FIDESZ)
2423 Mindezek mellett nem tartom túl szerencsésnek egyébként az érdekképviseletek bevonását egy egykamarás parlamenti rendszerbe. Még egy kétkamarás rendszerben is meglehetősen megfontolandó a második kamarában az érdekképviseletek szerepeltetése, hisz ez Európában ma már egyedül egy változtatott formában Írországban maradt meg, és más európai országban ezt nem alkalmazzák. Azonban egy egyk amarás rendszerben, mint ahogy ez Magyarországon is adott, én egyáltalán nem tartom szerencsésnek egy ilyen rendszer beemelését. Ez — mint Hack Péter képviselőtársam az alkotmányügyi bizottság ülésén nagyon találóan jellemezte is — nagyon szerencsétlen hel yzetet idézhet elő. Ugyanis az a rendszer, amit mi itt most megpróbálunk megcsinálni a kisebbségi képviseletre, igaz, hogy egy rendkívül bonyolult, különböző procedúrákon átmutató rendszer, ami valójában gyakorlatilag egy automatikus mandátumot biztosít mi nden egyes kisebbség számára, mert olyan minimálisak a feltételek, amelyeket el kell érniük, hogy ez parlamenti képviseletet biztosít számukra. Ez önmagában véve még nem lenne baj. Én csak azt tartom gondnak, hogy szükség vane ilyen esetben erre a rengete g eljárásra és iszonyú költségekkel járó procedúrára, ha úgyis gyakorlatilag az a végeredménye, hogy minden egyes kisebbségi szervezet automatikusan mandátumhoz fog jutni ezen rendszer eredményeképpen. És itt utalok vissza Hack Péter mondataira. Ő azt bonc olgatta az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy a Parlamentben minden egyes képviselőnek politikai felelőssége van a választópolgárok előtt. Mindannyiunkról dönteni fognak, és a következő parlamentek képviselői is dönteni fognak, újból meg kell méretőznünk egyegy választáson. Azonban van néhány olyan képviselő — és ezek a kisebbségi listáról bekerült képviselők lesznek — , akik gyakorlatilag ebben az újbóli megméretésben nem vesznek részt. Ők a szavazataik súlyát, amit itt a Parlamentben leadnak, gyakorlati lag nem fogják a következő választáson viselni. És én ezt ennek a rendszernek mindenképpen hibájának érzem. Az alkotmányügyi bizottság elnöke az előbb ismertette az alkotmányügyi bizottság szavazási végeredményét, nyilván ezek a momentumok is benne vannak abban, hogy amikor mi leadtuk a szavazatunkat, és tartózkodtunk az alkotmányügyi bizottság végszavazásánál, ezek a problémák játszottak szerepet abban, hogy a tartózkodó szavazatot leadtuk. Erős problémának érzem még, hogy a kisebbségi listákkal kapcsolatb an az Országos Választási Bizottság összetétele meglehetősen furcsán alakul az eredeti módosítási javaslat szerint. Minden egyes, országos listát állító szervezet küldhet egyegy tagot az OVBbe. Ha kiindulunk a '90es helyzetből — és azt hiszem, jó közelítéssel ezt '94re alkalmazhatjuk ebben az adott példában — , akkor '90ben 12 olyan párt volt, amely képes volt országos listát állítani. Tehát ebben az esetben mind a 12 párt egyegy képviselőt kü ldhetett az Országos Választási Bizottságba. Az új törvénytervezet szerint 13 kisebbségnek lesz joga minimálisan országos lista állítására. Ezek szerint mind a 13 kisebbségnek lesz joga arra, hogy egyegy képviselőjét az Országos Választási Bizottságba elk üldhesse. Ez a helyzet szerintem nehezen tartható. Nehezen tartható az, hogy minimális kisebbségek jóval meghatározóbb súllyal legyenek jelen az Országos Választási Bizottságban, mint a nagy többséget adó pártok. Az én véleményem szerint — és erre az alkot mányügyi bizottság fogékony volt, és valószínűleg egy alkotmányügyi bizottsági módosító indítvány lesz evvel kapcsolatban — meg lehetne teremteni a kisebbségek képviseletét az Országos Választási Bizottságban, de nem úgy, hogy mindegyik kisebbség automatik usan egyegy taggal képviseltethetné magát ebben a bizottságban, hanem úgy, hogy a kisebbségek egy embert, egy személyt bízhatnának meg az érdekeik képviseletével a bizottságban. Több módosító indítvány érkezett a szavazatszámláló bizottság taglétszámára v onatkozóan. A régi választási törvényben ez öt főben volt minimálisan meghatározva. Az új módosítás szerint három fő lenne a létszám. Én nem javaslom ezeknek a szabályoknak az elfogadását, mert valóban,
