Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke:
2421 Még egyszer ké rve a mondandóm első részében vázolt módosító javaslatom támogatását, megköszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság elnökének, a bizottság el őadójának. Felszólaló: Dr. Salamon László, az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenek előtt elnézést kérek a bizottság nevében amiatt, hogy a vita kezdetekor nem voltunk jelen, de bizonyára ismeretes a tisztelt Ház előtt, hogy az alkotmányügyi bizottság a mai plenáris üléssel párhuzamosan tárgyalt, és a honvédelmi törvényt és az azzal kapcs olatos alkotmánymódosító törvényjavaslathoz benyújtott csatlakozó módosító javaslatokat vizsgálta, hiszen ebben a kérdésben holnap várható szavazás. Tehát elnézést, hogy emiatt a vita kezdetekor nem voltunk jelen, és nem tudtunk számot adni erről a törvény javaslatról. Az alkotmányügyi bizottság megtárgyalta az országgyűlési képviselők választásával kapcsolatos törvényjavaslattal összefüggésben benyújtott alkotmánymódosító törvényjavaslatot, melynek gyakorlatilag egyetlenegy tárgya van, az, hogy az Alkotmány biztosítsa a külföldön élő magyar állampolgárok számára a választójogi jog gyakorlásának a lehetőségét. A bizottság ebben a kérdésben szoros szavazási eredménnyel — 8 igen szavazattal 7 tartózkodással szemben — akként döntött, hogy támogatja az alkotmánym ódosító javaslatot, tehát támogatja a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati lehetőségének alkotmányos biztosítását. Megtárgyalta az alkotmányügyi bizottság az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosítása tárgyában előterjesztett és most tárgyalt 12248as törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat is. E javaslathoz mintegy 170 módosító javaslat érkezett, a törvény számos pontját kívánták és kívánják érinteni. Lényegében kapcsolódtak a fő kérdésekhez, a külf öldön élő magyarok választójogának gyakorlásával kapcsolatos kérdésekhez, kapcsolódtak a nemzeti és etnikai kisebbségek közvetlen parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényi elemekhez, kapcsolódtak a küszöb szabályaihoz, kapcsolódtak a technikai szabály okhoz, sőt az alaptörvény jó néhány más rendelkezését is érinteni javasolták, a fordulók számát, módját, az érvényességi küszöböt, sok minden kérdést, gyakorlatilag az alap választójogi törvény legtöbb rendelkezését. Az alkotmányügyi bizottság a módosító j avaslatok tárgyában kialakított véleményét az egységes jelentésben bocsátja tisztelt képviselőtársaim rendelkezésére. Én ezért az egyes részletkérdésekben elfoglalt álláspontokat és döntéseket nem ismertetném. Egyetlenegy kérdésre térnék ki külön, mert az kommentárt kíván. A választójogi törvény 37. §ának (10) bekezdése kiegészítése kapcsán a törvényjavaslat két változatot tartalmaz. Mind a két változat a választási, pontosabban a választók névjegyzékének a hozzáférhetőségét kívánja szabályozni. Nem az ala pesetet, tehát azt, hogy a választópolgárok névjegyzékét ki kell függeszteni, és ennek közszemlére tételét lehetővé kell tenni, mert ez nem volt vitás, hanem azt, hogy ezt a névjegyzéket hogyan és milyen feltételek mellett kaphatják meg az egyes pártok vag y kisebbségi szervezetek. Az A variáció díjfizetés ellenében korlátlanul biztosítaná ezt a lehetőséget a választás napja előtt harminc nappal bármelyik pártnak, bármelyik kisebbségi szervezetnek azonos feltételek mellett, természetesen azzal, hogy csakis a választási kampány céljaira használható fel a névjegyzék. A B változat akként rendelkezne, hogy kizárólag tudományos és közvéleménykutatás céljára adható ki, és csak a névjegyzék 10%a, természetesen itt is díjfizetés, tehát államigazgatási bevételt jele ntő díjfizetés ellenében. (19.10)
