Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többszörösen módosított 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BOROS LÁSZLÓ (MSZP)
2419 Köszönöm szépen. Akkor most adom meg a szót Boros László képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Felszólaló: Boros László (MSZP) BOROS LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az ors zággyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításához két módosító javaslatot nyújtottam be. Ezek fogadtatásáról, a javaslatok lényegéről szeretnék önöknek tájékoztatást adni. Avval a javaslatommal kezdem, amely a bizottságoknál kedvezőbb fogadtatásra talált, így talán beépülhet a törvénybe. A 15. § (1) bekezdése a szavazás törvényi időkeretét határozza meg — jelenleg 6 órától 18 óráig — , egyúttal a korábbi kezdés elrendelését a választási bizottság, a későbbi befejezés elrendelés ét a szavazatszámláló bizottság mérlegelési jogához köti. Ennek érintetlenül hagyása mellett meghatározott esetben a választási bizottság kötelező időmeghosszabbítását szeretném törvénybe iktatni. Konkrétan arról van szó, hogy a szavazatszámláló bizottságo k látószögében csak saját szavazókörük áll, a választókerület egészére rálátásuk nincsen. A választási bizottság viszont kötelességszerűen folyamatosan figyelemmel kíséri a hozzá tartozó összes szavazókör szavazási részvételi arányát. Ha tehát a szavazási bizottságok 16 órai jelentése szerint az átlagolt, a szavazóköri megjelenések átlagában számolt részvétel 5%kal megközelíti az érvényességhez szükséges részvételt, akkor a választókerület valamennyi szavazókörében köteles elrendelni a 20 óráig történő meg hosszabbítást a választási bizottság. Úgy van esély arra, hogy a meghosszabbított időlehetőséggel élve a választás érvényes lehet. Ha az első fordulót veszem figyelembe, már itt is csökkentheti a további költségeket, hiszen az érvényesség már három főre cs ökkenti az egyéni jelölteket, így a második forduló akár dönthet is. Ha viszont az első forduló érvénytelen, akkor gyakorlatilag garantált két további választási forduló. Még praktikusabb a javaslat a második forduló tekintetében. Gondoljanak bele, képvise lőtársaim, feltételezve a jelenlegi 40%os megjelenés érvényben maradását, ha nem kerül be a törvénybe a javaslatom, a szavazatok összeszámlálásakor derül ki: a forduló például 37,3%os részvétel mellett érvénytelen, ebből következően eredménytelen. Nincs képviselő, jöhet a következő év áprilisában az időközi választás, az újabb plakátháború tetemes többletkiadással. De azt hiszem, az időközi, évi egyszeri választások tekintetében is jó eséllyel mérlegelhető a javaslatom. Természetesen — ezt a módosított sz öveg is előírja — ha a választási bizottság a 16 órai jelentések átlagolása után a törvény erejével kötelezetten dönt a hosszabbításról, egyidejűleg intézkednie kell, hogy a helyben szokásos módon, minden lehetőséget kihasználva, erről a döntésről, valamin t annak indokáról értesítsék a választópolgárokat. Itt elsősorban a helyi kábeltelevíziókra, a hangosbemondóra stb. gondolok. Mindezek alapján kérem képviselőtársaimat, mérlegeljék abszolút politikamentes, kizárólag az érvényesség elérését és költségmegtak arítást szolgáló javaslatomat, és a szavazás során támogassák. Azt is nagyon remélem — mert az az együttes jelentésből kiderült, hogy a Kormány tisztelt képviselője a két bizottságban, ahol ezt tárgyalták, ellentétes álláspontot foglalt el; az önkormányzat i bizottságban támogatta, az alkotmányügyi bizottságban nem — én nagyon remélem, hogy egyöntetű támogatásra találok. Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! A második javaslatom a 6. § (2) bekezdésének kiegészítésére irányul. Mint tudják, ez a bekezdés rendelkezi k arról, hogy a jelölt a választási bizottsághoz történő bejelentkezéskor személyi adatait köteles átadni. Javaslatom szerint ezzel egyidejűleg csatolnia kellene egy harminc napnál nem régebbi elmeorvosi szakvéleményt. Képviselőtársaim! Megvallom, javaslat om fogadtatása meglehetősen felemásra sikeredett. Sokan — fülig érő szájjal — kifejezték egyetértésüket, félre nem érthető párhuzamokat vonva a javaslat és néhány képviselőtársunk megnyilvánulásai között. (Derültség.) Szeretném egyértelműen leszögezni — hi szen a törvénymódosítás is ezt célozza — : az 1994ben megválasztandó parlamentre vonatkozik a javaslat. Kiindulási alapként az szolgált, hogy a Magyar Köztársaságban számos olyan foglalkozás
