Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. december 6. hétfő, őszi ülésszak 32. nap (350.) - Napirend előtti - ELNÖK (Szabad György): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
2382 Törökbálint, Budakeszi vo natkozásában különleges előírást tartalmaz az önkormányzatok korábbi vállalásainak alátámasztására. 1995. július 1jéig el kell érni, hogy a hat hónapja beadott igények 90%a, a 12 hónapja beadott igényeknek pedig 98%a kielégítést nyerjen. Az ezt biztosít ó fejlesztés tervét a koncessziós társaságnak '94. május 31ig be kell mutatnia a miniszternek. Tehát, hölgyeim és uraim, ez a reális fejlesztési alternatívája Rákospalota telefonjának, ez a reális fejlesztési alternatívája és nagyon kedvező fejlesztési al ternatívája ezeknek a telefon szempontjából elmaradott peremkerületeknek és Budapest környéki falvaknak, nem pedig egyes, meg nem alapozott üzleti vállalkozásokba való bekényszerítése a lakosságnak. Egy kérdésre nem tudok választ adni: hogy mi lesz azzal a pénzzel, amit a lakosoktól 12000 forintonként beszedett a társaság. De úgy hiszem, ez végleg nem a Kormány kompetenciájába tartozik. Török Ferenc úr beszélt még a záhonyi vasutasok problémájáról. Mint talán tetszenek tudni, ez megoldódott, a vasutas szaks zervezetekkel létrejött a megegyezés, és ez magában foglalja Záhony térségének gondjait is. Ugyancsak felvetette képviselő úr a mobil telefonrendszer problémáit. Örömmel tájékoztatom távollétében a képviselő urat, hogy még ebben a hónapban megindul a szolg áltatás, és remélhetőleg mihamarabb elterjed Magyarországon. Hölgyeim és uraim! Tulajdonképpen itt be is fejezhetném felszólalásomat. Azonban egy dolog nem hagy nyugodni. Nem hagy nyugodni, hogy miért van az, hogy három és fél éve a Kormány az ellenzéktől soha egy támogató javaslatot, soha… (Felzúdulás az SZDSZ soraiban.) …egy jobbító választ nem kapott, csupán gúnyt, kritikát és gyűlölködést. Ha három és fél éven keresztül azt mondták volna nekünk, hogy bajban van ez az ország, nagyon nehéz lesz az átmenet … (Zaj.) …és nyújtották volna a kezüket, hogy csináljuk együtt, és utána az ország népe válasszon '94ben, hogy a Kormányt támogatjae, amelyik a sikereket elérte, vagy az ellenzéket, amely ebben segített nekünk, akkor ez tisztességes, fair dolog lett voln a. (Folyamatos zaj.) Úgy gondolom, van még fél éve az ellenzéknek. Ha kezet nyújtanak nekünk, el fogjuk fogadni. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióvezetője kíván szólni. Napirend előtti felszólaló: Kuncze Gábor (SZDSZ) KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem kívántam volna beszállni a miniszter úr és Török Ferenc vitájába, amit igyekszenek — természetesen — egymás távollétében lefolytatni egymással. Azonban m égis fel kell szólalnom, mert a miniszter úr természetesen nem a lényegről beszélt. A lényeg ugyanis az, hogy ebben az országban van egy rendkívül elmaradott távközlési infrastruktúra, egyéb elmaradott infrastruktúrák mellett, természetesen. Ennek a problé mának a kezelése már 1990ben a Parlament elé került. Akkor volt Palotás János képviselőtársamnak egy önálló törvényjavaslata, amely arra vonatkozott, hogy bizonyos társaságok a korábbi törvényi szabályozással ellentétben — ahol a Matávnak többsége kellett , hogy legyen — végezhessenek távközlési üzemeltetést. Akkor a megfelelő miniszter úr, Siklós Csaba felszólalt, és azt mondta, hogy ezt az indítványt most szavazza le a Ház, mert 1990 szeptemberében a távközlési törvény a magyar Parlament elé fog kerülni, és ez lesz az, ami elrendezi ezt a kérdést. Természetesen ez a Kormány korábbi és azóta is tett ígéreteinek sorsára jutott, vagyis nem tartotta be a Kormány. Ennek ellenére az országban nagyon sok helyen, mintegy 20 helyen, főleg vidéken egyébként, megalak ultak azok a telefontársaságok, amelyek úgy gondolták, hogy ha van távközlési törvény, akkor ki fognak írni koncessziós pályázatokat. Ezeken a koncessziós
