Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. szeptember 14. kedd, őszi ülésszak 4. nap (322.) - Interpellációk - ELNÖK(Vörös Vince):
232 amely szerint a sportot támogatók társasági és személyi jövedelemadó alapjukból leírhatják támogatásuk összeg ét, ezt nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni a Ház előtt, abban az esetben, ha azt diák- vagy tömegsport céljára alapítványi formában vagy közérdekű kötelezettségvállalás címén juttatják. Nem igaz tehát, hogy a sportegyesületek semmiféle preferenciát nem é lveznek. Kétségtelen, hogy ezek az edzőtáborozásokra vonatkozó kedvezményekkel együtt elsősorban a diák- és a tömegsport céljait szolgálják, és csak a jövőben gondolkozhatunk el azon, hogy mi fordítható majd a versenysport támogatására is, miféle kedvezmén yek adhatók e körben. Tudom, hogy a sportvezetők szerint ezek a kedvezmények nem elegendők, hiszen a közelmúltban nyújtottak be petíciót a miniszterelnök úr segítségét kérve nehéz anyagi helyzetük rendezéséhez. Erre a miniszterelnök úr már válaszolt, és a lehetőségek megvizsgálása után a belügyminiszter úrtól részletes tájékoztatást is kapnak a sportvezetők a lehetőségekről. Természetes, hogy a lehetséges megoldások csak a hatályos adótörvények és a társadalombiztosítási jogszabályok keretei között nyújtana k a Kormány számára mozgási lehetőséget a gondok, a ténylegesen meglévő gondok enyhítése érdekében. Ami a konkrét kérdéseket illeti: a sportegyesületeknek adótartozásaik átütemezésére lehetőségük nyílik egyedi kérelmeik alapján, ha bizonyítható, hogy jóhis zeműen jártak el. Mit értek ez alatt? Azt értem, hogy nem vásároltak például az adótartozás keletkezési időszakában több millió forintért játékosokat, utánpótlásuk lelkiismeretes nevelése helyett, vagy nem szerveztek költséges külföldi túrákat, edzőtáborok at. Itt említem meg, hogy a magyar sport és testnevelés anyagi nehézségeinek csökkentését szolgálja majd a Nemzeti Sport Alapról szóló törvénnyel létrehozott pénzügyi forrás, melynek induló vagyonát a Szerencsejáték Alap átutalásából megteremtettük. Ez az idén befolyó egyéb pénzeszközökkel együtt több mint százmillió forint felhasználását fogja lehetővé tenni. (Az elnök pohara kocogtatásával jelzi az idő múlását.) Elnök úr! Egy pici türelmet kérek még annak érdekében, hogy valamennyi, a képviselő úr által m egfogalmazott kérdésre válaszolni tudjak. A Büntető Törvénykönyv módosítása nyomán fellépő fenyegetettségérzet megítélésem szerint — és itt ellentétben vagyok képviselő úrral — csak azoknál a sportvezetőknél indokolt, akik az új rendelkezés hatálybalépése után követik el tevőleges magatartással a következő cselekményeket: az adókötelezettség, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, illetőleg nyugdíjjárulék, valamint a Szolidaritási Alapba fizetendő járulék megállapítása szempontjából jelentős tényt, ada tot a hatóság előtt valótlanul tüntetnek fel, vagy elhallgatnak, vagy más megtévesztő magatartást tanúsítanak. (15.30) Az előző pontban említett adó vagy a járulékok meg nem fizetése céljából megtévesztik a hatóságot, és ezzel azok behajtását késleltetik v agy megakadályozzák. A munkavállalóik részére járó juttatásból levont adóelőleget, társadalombiztosítási járulékot önhibájukból nem fizetik be. Úgy gondolom, hogy akik a törvényi rendelkezés ismeretében tevőleges magatartásukkal továbbra is növelik a költs égvetés vagy a társadalombiztosítási alapok hiányát és ezzel mindnyájunknak szinte a legnagyobb gondját, sem morális, sem pedig jogi védelemre nem tarthatnak igényt. Bár képviselő úr kérdése azt sugallja, hogy a sportegyesületek vezetői mind olyan személye k, akikre a Büntető Törvénykönyv módosítása vonatkozik majd, és felelősségre vonásuk a magyar sport elemeire hullását idézheti elő, én ezt nem hiszem, én bízom a becsületes magyar sportvezetőkben. A testnevelés és a sport megújításának koncepciója arra köt elezi a Kormányt, hogy ennek végrehajtását szolgáló munkaprogramját ez év szeptember 30áig dolgozza ki. ELNÖK(Vörös Vince) : Államtitkár úr, már erősen túllépte az időt.
