Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSUPOS LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
2163 Összességében azért meg sze retnénk jegyezni, hogy valószínűleg a földtörvény elfogadása után újabb változtatásokra szükség lesz, de hát ez még odébb van. A törvényjavaslat a gépi adatfeldolgozás bevezetésével nagyon lényeges lépést tesz meg az ingatlannyilvántartás további fejlődés e útján, azonban szeretném jelezni, hogy a gépi adatfeldolgozás néhány olyan problémát vet fel, amelyet törvényi szinten nagyon nehéz megoldani. Az ingatlannyilvántartásnak viszont a '70es évek elején történt bevezetése intő jel arra, hogy technikailag n agyon komolyan elő kell készíteni ezt az átállást. Néhány problémát szeretnék felvetni, amelyre mindenképpen a számítógépes rendszer végleges bevezetése és kizárólagossá tétele előtt oda kell figyelni. Az ingatlannyilvántartás közhitelességéhez tartozik f eltétlenül az, hogy abban senkinek kétsége ne legyen. Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy eddig az ügyvédi gyakorlat alapján soha nem volt probléma abból, hogy lássuk, egy adott tulajdoni lapon vagy korábban telekkönyvi betétben milyen változás ment kere sztül. Ez eleve felhívta a figyelmet egy esetleges radírozásra, beleszúrásra, bármi egyébre, hiszen mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy mi történt. A számítógépes rendszernél viszont fennáll annak a veszélye, hogy a számítógépes nyilvántartás ezeket nem jelzi. Tehát mindenképpen garantálni kell azokat a biztosítékokat, hogy csak olyan formában lehessen belenyúlni az ingatlannyilvántartásba, hogy nyomon követhető legyen bármiféle tévedés vagy — mivel emberek tevékenykednek — bármiféle olyan javítás is, am ely nincs összhangban az alapdokumentumokkal vagy akár a jogszabályokkal. Fel szeretném hívni a figyelmet azért, hogy eddig ez gondot azért nem jelenthetett, hiszen a tulajdoni lapok rendelkezésre álltak, és az egybevetésből ezeket a hibákat ki lehetett sz űrni. A számítógépes programoknál azonban erre kevésbé lesz lehetőség, és éppen ezért nagyon nagy a felelősség a programok elkészítésénél, hogy mindenféle lehetséges jogellenes magatartást vagy akár tévedést előzetesen ki lehessen szűrni. Szeretném jelezni , hogy a közjegyzőknek a bekapcsolása a számítógépes rendszerbe nagyon nagy előrelépés, különösen olyan formában, hogy a közjegyzők is hiteles ingatlannyilvántartási másolatokat adhatnak ki, mert ez lényegesen rugalmasabbá teszi a tevékenységet. A törvény kapcsán egykét apróságra fel szeretném hívni a figyelmet, amely talán megérdemli, hogy az általános vitában szót ejtsünk róla, hiszen az egyes részletkérdésekre nyilván itt most nem kell kitérni, ezeket a részletes vitában és a módosító indítványok keret ében kell majd felvetni. Itt két dologra szeretném még felhívni az előterjesztő figyelmét, illetőleg a tisztelt Ház figyelmét. Az egyik ilyen probléma az, hogy a 2. § foglalkozik a földhasználati jog kérdésével. A használati jogok körében azonban az elhagy ás mellett szükséges lett volna újabb intézkedéseknek is a bevétele. Gondolok konkrétan arra, hogy a lakásszövetkezetek, üdülőszövetkezetek használati jogával kapcsolatos rendelkezések valamilyen formában elmaradtak az előterjesztésből, és ezeket mindenkép pen pótolni kell, hiszen ténylegesen létező jogviszonyokat az ingatlannyilvántartásban megfelelően nem lehet keresztülvinni. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az üdülőszövetkezetek használati jogánál van egy egészen speciális használati jog , amelyet az illetéktörvény már elismert, más jogszabályok azonban nem. Ez az időleges üdülőhasználati jognak az intézménye, amelyet — úgy tűnik — ez a javaslat sem vezet keresztül, ezzel viszont joghézag keletkezik a magyar jogban. Én azt hiszem, hogy a F öldművelésügyi Minisztériumnak a különböző megkeresésekre adott korábbi válaszai — hogy ennek nincs az ingatlannyilvántartásban helye — felülvizsgálandók, hiszen létező jog, létező tulajdonjoghoz kapcsolódó jog rendezését kellene valamilyen formában bizto sítani. Forgalomképes jogról van szó, illetéket kell fizetni utána, tehát célszerű lenne a közhitelesség érdekében, hogy ez is bekerüljön az ingatlannyilvántartás rendszerébe. További apró kérdésekkel kevésbé kívánok foglalkozni. Egyre még fel szeretném h ívni a figyelmet, hogy a 3. § kötelezettséget ír elő, hogy a megyei jogú városokban ingatlannyilvántartást kerületenként kell szervezni. Ez bizonyos értelemben nincs kellően összhangban a jelenlegi közigazgatási rendszerrel, hiszen az önkormányzati törvén y a megyei jogú városoknál lehetőséget
