Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 29. hétfő, őszi ülésszak 29. nap (347.) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2160 Most megadom a szót Medgyasszay László földművelésügyi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Medgyasszay László földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. földművelésü gyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A földhivatalok az ingatlannyilvántartást az ország valamennyi ingatlanáról 1973. és 1981. évek között fektették fel, a bíróságoktól átvett telekkönyvek és az úgy nevezett állami földnyilvántartás, régebben földadókataszter adatai alapján. Az ingatlannyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet lényegében 20 éve hatályban van, néhány eljárási kérdésben szükségessé vált időközi módosítással. A külföldi befektetői ér dekeket közvetítő vélemények szerint az ingatlanok nyilvántartása, amely egyébként minden országban a tulajdon biztosítása és a rendezett gazdasági kapcsolatok garanciájának egyik tényezője, hazánkban a mai formájában egyre kevésbé képes betölteni ezen a t éren a feladatát. A magántulajdonon alapuló gazdaság az ingatlannyilvántartást nem nélkülözheti. Túlzás nélkül állítható, hogy ez az intézmény az ország gazdaságának gyorsító tényezőjévé válhat. Az előterjesztett törvényjavaslat felett az elmúlt esztendőb en az általános vita egy ízben már megkezdődött. Akkor ez a törvényjavaslat a termőföldről szóló egyes jogszabályok módosításáról szóló törvénycsomag részét képezte. Az említett törvénycsomag visszavonása miatt kerül most az ingatlannyilvántartási törvény erejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat ismételten, de immáron önálló javaslatként a tisztelt Ház elé. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a törvényjavaslat ismételt előterjesztését nemcsak az említett visszavonás indokolja, hanem annak időszer űsége, a befektetők bátorítása, a hatékony tulajdon- és hitelbiztosítás, valamint az általános jogbiztonság követelményeinek érvényre juttatása szempontjából sem kérdőjelezhető meg. (18.10) Közvetlenül gazdasági kihatású törvénymódosításról van tehát szó, mivel az ingatlannyilvántartás szerepe a rendezett gazdasági kapcsolatok szempontjából elsődleges jelentőségű. Tisztelt Országgyűlés! Az ingatlannyilvántartási joganyag időszerűségét bizonyító kisebb korrekciós javaslatok részletezését mellőzve a további akban a javasolt módosítások három legjelentősebb körét említem. Elsőként a személyi számokkal kapcsolatban javasolt szabályozásról szólok. Köztudott, hogy az ingatlannyilvántartásba bejegyzett azonos nevű jogosultakat a személyi szám alapján lehet egymás tól megkülönböztetni. A megkülönböztetéshez, vagyis annak megállapításához, hogy a több azonos nevű személy közül valójában ki az, aki az ingatlannal jogos tulajdonaként rendelkezhet, csakis a személyi szám, illetve az újabb elnevezés szerint a személyazon osító jel felhasználása az alkalmas lehetőség. A személyazonosító jel ingatlannyilvántartási felhasználása egy olyan kényszerű, szükségszerű lépés, amely, jól tudjuk, hogy a magánérdek és a közérdek mezsgyéjén mozog. Ahhoz azonban, hogy a személyazonosító jelnek a jogbiztonságot szolgáló közérdekű felhasználása ne teremtse meg a magánérdek szférájába való illetéktelen behatolás lehetőségét, jogi garanciákkal kell körülbástyázni az ingatlannyilvántartási felhasználás területeit. A javaslat ezeket a garanci ákat határozza meg, és egyúttal törvényi szinten teszi szabályozottá a személyi szám földhivatali felhasználásának kereteit. A javasolt módosítás egyértelművé teszi, hogy a földhivatalok a személyazonosító jelet a belső munkájuk során az azonos nevű jogosu ltak
