Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosítását indítványozó országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
2123 módosító indítványok tengere alá a lényegi politikai különbségeket. Ezért én támogatok minden olyan indítványt, amely a törvényelőkészítést olyan módon alakítja, hogy már a törvényelők észítés fázisában világossá válna az, hogy miről lesz a vita, és nem az történne, ami most sokszor zajlik, hogy a képviselők ülnek a bizottsági ülésen, ott észrevesznek valami hibát, ott eszükbe jut valami, hogy ezt itt ki kellene javítani, elfogadjuk a tö rvényt, majd két hét múlva eszünkbe jut, hogy ez helytelen volt, nem így kellett volna csinálni. Szerintem rendkívül sok kárt okozunk az országnak ezzel a típusú törvényalkotással, szerintem a lassabb, de megfontoltabb törvényalkotás helyes lenne. Ez a las súság most is megvan, hiszen '90ben beterjesztett kormányelőterjesztésről '93ban született törvény, mi lett volna, hogyha csak '93ban terjesztik elő, de már olyan módon, hogy mindenben meghallgatták az érintettek véleményét, és egy tökéletes vagy a tök életeshez közeli változatot nyújtott volna be a Kormány, és erre számtalan példát lehet mondani, szinte minden törvényt. Itt kapcsolódnék, itt térnék át az érdekképviseletek szerepére. (13.30) Szerintem ma a magyar Parlament az esetek jelentős hányadában vakon dönt. Vakon, mert nem tudja, nem képes ismerni a döntésének a következményeit. Nem vagyunk abban a helyzetben — tisztelt képviselőtársaim — , hogy az élet minden területét ismerjük, hogy al aposan tájékozottak legyünk a vasutasoknak a helyzetéről, a kohászoknak a helyzetéről, a pedagógusoknak vagy az orvosoknak a helyzetéről. Alapvető érdekünk az, hogy minél többrétűen tájékozódjunk, és a vitának nem a módosító indítványokról kellene a Parlam entben, illetőleg a bizottságokban folyni, hanem azokról a társadalmi jelenségekről, amiket szabályozni akarunk, és ez csak úgy lehetséges, hogyha meghallgatásokat tartunk. A nyugateurópai parlamentekben — és Fekete Gyulának a példatárában biztos, számos példa van erre is, hogy a nyugateurópai parlamentekben — a bizottsági munkának a lényege a meghallgatás, hogy információkat szereznek, hogy minél több oldalról információkat kapjanak a képviselők, hogy minél inkább tisztában legyenek azzal, hogy mi a dön tésük következménye. Sokszor ez a döntés nagyon nehéz, sokszor a Parlament döntése tízezreket foszt meg munkahelyüktől. Én azt is gondolom, hogy néha ez elkerülhetetlen, de legyenek tisztában a képviselők, hogy mivel járt a döntésük. Legyenek tisztában, ho gy mi a következménye, mi a költség, és milyen haszon származik ebből az országnak. Ma szerintem ennek a követelménynek a magyar Parlament nem felel meg, az esetek döntő többségében nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen költségekkel jár a döntésünk, és milyen hasznokat hoz. Éppen azért, mert információhiányban szenvedünk. Akik az alkotmányügyi bizottság ülését ismerik, tudják, ezek a bizottsági ülések rendkívül sokszor lélekölő, mechanikus ledarálásai a módosító indítványoknak, de gondolom, ugyanígy van ez sokszor a költségvetési bizottság ülésén és más bizottság ülésein is. Mert a részletekkel foglalkozunk, ahelyett, hogy a lényegi problémákat közelítenénk meg. Ezért tartanám én nagyon fontosnak, hogy a képviselők — ahogy mondani szokták a sloganünkben — képben legyenek, amikor döntenek. Az, hogy nemcsak az érdekképviseleteknek, tehát itt nemcsak a szakszervezeteknek a bizottsági meghallgatásáról van szó, adott esetben a Kormány tisztviselőinek a meghallgatásáról is van szó, a hivatalok vezetőinek a megh allgatásáról. Szerintem a rendőrségi törvény vitájában nagyon fontos lenne, ha nemcsak a Kormány képviseltetné a véleményét, vagy mondaná el a véleményét, hanem a rendőrség hivatásos vezetői és a rendőri szakszervezetek képviselői is elmondanák, hogy szeri ntük milyen az adott törvény. De ezt mondhatnám ugyanígy a honvédelmi törvényről, a költségvetésnél és más kérdéseknél is, hogy ha a bizottságnál megfogalmazódna, hogy ennek milyen előnyei, milyen hátrányai vannak. NyugatEurópában ez szokás, ez ismert, a bizottsági meghallgatás intézménye bevett.