Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosítását indítványozó országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
2118 Az alkotmányügyi bizottság jelentésének 38. §a tartalmazza módosító indítványomat. Eszerint maradjon meg változatlanul a módosí tó indítványok eddigi elbírálásának a gyakorlata, kerülhessen valamennyi olyan indítvány a plenáris ülés elé szavazásra, amelyik legalább egyharmadnyi szavazatot kapott a bizottságokban. Érvelésem azon az egyszerű várható tényen alapul, hogy ha teljesül az ügyrendi bizottság javaslata, akkor a Ház jószerivel csak kormánypárti képviselők módosító indítványai felett fog szavazni. Ha már a bizottsági szinten megköveteljük a módosító indítványok feletti 50%os többséget, 50%os arányt, akkor gyakorlatilag nincs arra esélye a 4045%os szavazati arányt elért véleményeknek, hogy a plenáris szavazások során megmérettessenek. Miért lenne rossz ez a változás? A választópolgárok érdekeit már említettem. Nekik érdekük, hogy megismerjék képviselőjük szavazatát, számukra ez kedvezőtlen fordulat lenne. A demokratikus társadalom, az állam érdekeit szintén már említettem. Érdeke valamennyi demokráciának, hogy a választópolgárok ne magában az Országgyűlésben, mint intézményben csalódjanak, hanem bízzanak abban, hogy ez az int ézmény jó, hiszen meghibásodott elemei kicserélhetők. Baj lenne, ha a Parlamenten kívüli orvoslás lehetőségét keresnék a demokráciában csalódott állampolgárok. Szerintem a módosító indítványok megszületését bosszankodva szemlélő előterjesztőknek is érdeke a képviselői különvélemények markánsabb megjelenítésének a lehetősége. Ha ugyanis a képviselő nem tudja igazolni saját párttagtársai, választópolgárai előtt, hogy módosító indítványok benyújtásával fáradozott az érdekükben, akkor szorongattatás esetén nem marad más választása, mint hogy "nem"et mondjon a törvényjavaslat egészére. Hogyan szavaznak a világ más parlamentjeiben a módosító indítványok felett? Közeledünke az új Házszabálynak a módosító javaslatok feletti szavazást korlátozó javaslata révén a ne mzetközi gyakorlathoz vagy távolodunk attól? Az általános nemzetközi gyakorlat az, hogy a képviselők valamennyi módosító indítványa felett szavaz az Országgyűlés. A parlamentáris demokráciát követő országok több mint felében ezt a gyakorlatot követik. Az o rszágok mintegy negyedében, ha a bizottságok nem fogadtak el valamely módosító javaslatot, akkor a Házszabály támogató képviselők aláírásához köti az indítvány feletti plenáris szavazás elrendelését. Néhány országban ez tekintélyes számú képviselő, például a Koreai Köztársaságban 30, a japán parlamentben 26 képviselő, Brazíliában 25 képviselő ajánlása szükséges a szavazáshoz. Belgiumban és Luxemburgban 5, Franciaországban és Finnországban már 2 képviselő támogatása is elégséges a szavazás megkéréséhez. Több országban, például Tunéziában, Hollandiában, az Elefántcsontparton a szavazást szakaszokra osztják. Először fő elvek, koncepciók felett szavaznak, ezáltal néhány szavazással kiejtik az eltérő koncepciójú módosító indítványokat, majd az uralkodó koncepción belül gondolkodó indítványok felett szavaznak egyenként. Több országban, például a Délafrikai Köztársaságban, Kanadában, Máltán a törvényjavaslattal ellentétes szellemű módosító indítványokat nem lehet benyújtani, azaz csak az eredeti szándék kisebbnagy obb módosítását engedi meg a házszabály. Nagyon meglepő a görög megoldás, itt az illetékes miniszter jóváhagyása kell a bizottsági ülésen elvérzett módosító indítvány feletti szavazáshoz… Nyilván a miniszter mérlegeli. Lehet, hogy éppen a módosító indítván y feletti szavazás lefolytatása belátóbbá teszi a módosító szándékú képviselőt, és ily módon még ha az indítványát le is szavazza a Ház, a végszavazásnál a képviselő támogatja az alapjavaslatot. Olyan szigorú előírás, amit a most tárgyalt házszabálytervez et tartalmaz, lényegében csak a spanyol parlamentben létezik. Ott csak frakciókérésre teszik lehetővé a bizottsági vitán leszavazott indítvány feletti plenáris szavazást, mint ahogy az előttünk fekvő házszabálytervezet tenné ezt lehetővé, de nálunk csupán a minősített, többséget igénylő indítványok esetében.
