Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. november 24. szerda, őszi ülésszak 28. nap (346.) - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosítását indítványozó országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) az ügyrendi bizottság alelnöke:
2114 szavaznak, hiszen az együttes jelentésben megjelenő rövidített módosító indítványokból aligha lehet kikövetkeztetni azokat a szempontokat, amelyek a vitákban elhangzanak. Nem vonjuk kétségbe, hogy ezek az egyszerűsítések a kivételes eljárásnál elsősorban kormánypárti érdeket szolgálnak. Kormánypárti érdeket szolgálnak azért, mert az Országgyűlés több törvényt hozhat meg, és ezekben a kérdésekben végül is megoldás születhet, és a komolyabb, nehezebb fajsúlyú ügyekről lehet tárgyalni a plénumon, ezek a kérdések nem veszik el ettől az időt. Salamon László idézett engem, hogy a bizottsági vitában említést tettem arról, hogy a kivételes eljárásban kisebb súlyú ügyeket tárgyalnak. Ez valóban így van. Hangsúlyozni szeretném, hogy kivételes e ljárásba kétharmados téma eleve nem kerülhet; s ha a Parlamentnek legalább egyharmada úgy látja, hogy egy adott kérdés ne kerüljön kivételes eljárásra, akkor nem kerül. Tehát semmi akadálya annak, hogy fontos kérdések ne kerüljenek kivételes eljárásba; ugy anakkor a kivételes eljárás lehetőséget ad arra, hogy azt a sokat fölvetett problémát — amelyet egyébként Salamon Lászlótól is éppen a közelmúltban hallottam — , hogy a hatályban levő nagyon sok régi törvényerejű rendelet megváltoztatásához törvény kell; ho gy a jogalkotási törvényben nagyon tág körben törvényeket kell hozni, és ezeket valamilyen formában egyszerűsíteni kellene. Én ezzel egyet is értek. Erre egy megoldás az, hogy a kivételes eljárás keretében ilyen törvényeket, akár kéthárommondatos törvénym ódosításokat keresztül lehessen vinni egyszerűen, könnyen, és a plénum ideje ezzel nem lenne lekötve. Hangsúlyozom azonban, semmi akadálya annak, hogy ha akár az MDF, akár bármelyik frakció úgy látja jónak, hogy ezt ne tárgyaljuk kivételes eljárásban, akko r nem fogjuk kivételes eljárásban tárgyalni, hiszen a kétharmados megszavazás garanciát biztosít arra, hogy fontos kérdések valóban ne kerülhessenek kivételes eljárásba. A másik ütközési pont az alkotmányügyi bizottság és az ügyrendi bizottság véleménye kö zött Tölgyessy Péternek a 44. számú módosító javaslatával kapcsolatos állásfoglalás. Felolvasom: "Tölgyessy Péter azt javasolja, hogy a bizottságok döntései alapján a bizottsági üléseken az érintett érdekképviseletek képviselői megjelenhetnek és felszólalh atnak." Ez egy nagyon szűk lehetőség; nem jelent alanyi jogon részvételt, ahogy például egy MSZPjavaslat ezt tartalmazta volna — ugyanakkor azonban megteremti a lehetőséget arra, hogy az érdekképviseleteket bevonják a parlamenti munkába. Nos, Dávid Ibolyá nak, az ügyrendi bizottság elnökének az volt a véleménye, hogy erre a rendelkezésre azért nincs szükség, mert a hatályos Házszabály is lehetővé teszi, hogy a bizottságok szakértőket meghívjanak a bizottsági ülésekre. Én úgy gondolom, a két fogalom nem ugya naz. Az, hogy érdekképviselet a saját véleményét kifejtheti a bizottsági ülésen, egészen más, minthogyha a bizottság szakértőket von be. De eljárásjogilag elfogadható Dávid Ibolyának ez a megoldása, hiszen valamilyen formában beleférnek így az érdekképvise letek is, ők is valamilyen szaktudást képviselnek, tehát a hatályos Házszabály szerint is meg lehetne őket hívni. Nos, a probléma ott jelentkezik, hogy a legkiélezettebb helyen, az alkotmányügyi bizottságban ezen a kérdésen következetesen gyakorlati viták folytak, hiszen éppen Salamon László bizottsági elnök úr több ízben kifejtette, hogy házszabályellenes az, ha az érdekképviseleteket oda meghívjuk. (Dr. Salamon László bólogat.) Nos, ha az alkotmányügyi bizottság elnökének ez a véleménye, és az alkotmányüg yi bizottságban emiatt ügyrendi viták vannak, akkor célszerű tiszta vizet önteni a pohárba, és világosan megmondani azt, hogy az érdekképviseletek milyen körben fejthetik ki a véleményüket. (12.50) Ennél a kérdésnél még egy szempontot el szeretnék mondani. Horváth Balázs a vitában — nagyon helyesen — arra hivatkozott, hogy az érdekképviseleteket a törvények előkészítésébe kell bevonni. Ez így van. Valóban sokkal jobb lenne, a törvények színvonalát mindenképpen javítaná, hogyha az előzetes információgyűjtés szélesebb körű lenne, és ahol az érdekképviseletek jogait érintik törvényjavaslatok, ott valóban történjék meg a véleményük beszerzése a törvényjavaslat előterjesztése előtt.
